Mintegy kétszáz érméből álló kiállítás enged bepillantást a középkori magyar pénzverés történetébe a Bölcs Várban. A hely szelleméből adódóan kiemelt helyen szerepel a kiállításban a budavári pénzverés története, hiszen a középkorban a közelben folyt a budai pénzverés.

 

A napokban átadott felújított épülettel együtt megnyílt a Bölcs Várban a középkori magyar pénzverés történetét bemutató érmekiállítás. A tárlat a magyar királyok számos pénzritkaságát vonultatja fel Szent István korától a mohácsi vészig és az azt követő időszakig.

A Királyok pénzei – Budavári pénzverés a középkorban elnevezésű időszaki kiállítás során a pénzügyi tudatosság növelése és a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében a látogatók az élményalapú ismeretterjesztés jegyében ismerkedhetnek meg a középkori királyaink pénzeivel.

A látogatók megtekinthetik például az úgynevezett LANCEA REGIS, azaz a „király lándzsája” köriratú igen ritka típust, amelyet koronázása alkalmából veretett I. István király, s így a legrégebbi magyar érme. A kiállításon azonban szerepel egy ennél is ritkább pénz: Nagy Lajos félgarasainak mindössze egyetlen ismert példányát is megnézhetik az érdeklődők – hívta fel a figyelmet Ujszászi Róbert, a Magyar Nemzeti Bank numizmatikusa.

A kiállítás bemutatja a középkori magyar pénzverés történetét, a látogatók megismerhetik az érmék fejlődését, változásait, az uralkodók által bevezetett különféle innovációkat. Így például III. Béla – kísérleti jelleggel – bizánci mintákat követve rézpénzeket veretett. Károly Róbert nevéhez fűződik a bimetális pénzrendszer bevezetése, míg Hunyadi Mátyás reformintézkedéseiből a pénzrendszer megújítása hosszabb távon is fennmaradt, miközben egyéb eredményei a halát követő fél évtizeden belül semmivé váltak – emelte ki Ujszászi Róbert.

A fiatalabb korosztály számára különböző interaktív megoldások teszik vonzóbbá a kiállítást, mint például 3D-s kivetítés, kvízfeladatok, egyedi fejlesztésű játékok és pénzzel kapcsolatos mesék. A kiállítás mindenki számára nyitott és ingyenesen látogatható a hét minden napján 10-18 óra között. A magyar közönség mellett – számítva a nemzetközi érdeklődésre – a kiállítás és a játékok angol és kínai nyelven is elérhetőek.

A cél egy olyan, mai formanyelven megszólaló kiállítás létrehozása volt, amely érthetőbbé, értelmezhetővé és emlékezetessé teszi az éremanyagot. A megvalósított narratív installációk az épített környezettel teremtenek harmonikus egységet a korszerű muzeológia jegyében.

A mostani kiállítás már a 2020-ban a Buda Palotában megnyíló Pénzmúzeum és Látogatóközpont előfutárának is tekinthető. A Pénzmúzeum és Látogatóközpont megvalósítása elkezdődött, amelynek eredményeiről folyamatos információk lesznek megtalálhatók a Pénzmúzeum honlapján, Facebook és Instagram oldalán is.

Galéria