A fenti kérdést a Pallas Athéné Könyvkiadó által októberben bemutatott három sikerkönyv egyikének szerzője tette fel olvasóinak. Intelme szerint abba a korba lépünk, amikor itt az ideje elkezdeni eurázsiaiként gondolni magunkra, és annál jobb, ha minél előbb hozzászokunk ehhez. A Bölcs Várban megrendezett telt házas eseményeken neves szakemberek is hozzáfűzték saját gondolataikat a könyvekben felvetett kérdésekhez. Az egyik bemutatót maga a szerző, Sophia Kalantzakos, a New York University professzora tartotta.

Barry Eichengreen, Arnaud Mehl és Livia Chitu: A világ valutarendszere

Október 3-án Barry Eichengreen, Arnaud Mehl és Livia Chitu könyvéről, az általuk felvetett kérdésekről a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Palotai Dániel, elnöki főtanácsadója, Dr. Szapáry György és főosztályvezetője, Lehmann Kristóf beszélgetett.

Egyszerre csak egy globálisan meghatározó deviza lehet jelen, vagy több is? – ez A világ valutarendszere című kötet központi kérdése. A szerzők szerint nem helyes az a hagyományos álláspont, mely szerint egyszerre csak egynek van helye. Amellett érvelnek, hogy több globális deviza is meghatározó szerepet játszhat a világgazdaságban. A kérdések kérdése pedig az, hogy marad-e a dollár meghatározó globális szerepe a jövőben.

A szerzők a globális devizák történeti elemzéséből vonják le a mára vonatkozó tanulságokat. Nagy figyelmet fordítanak a renminbivel kapcsolatos lehetőségek feltárására is. A tapasztalatok alapján elképzelhetőnek tartják gyors előretörését, ahogy az a dollárral történt az első világháború kezdetét követően. Nem zárható ki a japán út, sem: az, hogy a kezdeti gyors növekedést megakasztja valami. Rámutatnak arra a harmadik lehetőségre is, mely szerint Kína lassan, lépésről lépésre, de biztosan halad előre a renminbi nemzetközivé tételében.

A szerzők implicit ajánlása: demokratikusabb döntéshozatal megvalósítása annak érdekében, hogy a renminbi-pénzpiacok mélyebbek lehessenek, és ezáltal gyorsabban haladjon előre. A bemutatott törtélelmi időszakok alapján a jövőre vonatkozóan azt a tanulságot vonták le, hogy olyan idő jöhet, amikor egyszerre több globális devizának is helye lesz.

 

Bruno Maçães: Eurázsia hajnala

Az október 17-én bemutatott Bruno Maçães-kötetről, az Eurázsia hajnaláról a Paigeo Alapítvány kuratóriumi elnöke, Csizmadia Norbert és igazgatója, Bendarzsevszkij Anton, továbbá Gbur Ádám, a Budapesti Gazdasági Egyetem adjunktusa beszélgetett.

A portugál szerző ­- volt politikus, a washingtoni Hudson Intézet vezető kutatója ­- alapállítása, hogy ez az évtized nem Ázsia évtizede lesz, nem is Európáé, de még csak nem is Amerikáé, hanem Eurázsiáé! Mint kifejti, Eurázsia önmagában is egy összetett világ, ahol nagyon különböző politikai rendszerek keverednek, és kénytelenek együtt létezni, de szerinte ez a szuperkontinens mégis egyensúlyteremtő erővel bír. Könyve szándékai szerint arra hivatott, hogy megváltoztassa Eurázsiáról alkotott képünket, és rávezessen minket arra, hogy Európát egynek lássuk Ázsiával. Téziseit hat hónapos útja során szerzett tapasztalataival is fűszerezi.

A második világháború után az európai országoknak el kellett fogadniuk, hogy nincs többé vezető hatalmuk a világban, mivel ezt a szerepet átvette tőlük Amerika. Most pedig a szerző véleménye szerint Kína következik a világ irányításában, és Eurázsia szerepe azért is fel fog értékelődni, mert Kína ennek fényében látja a világrendet. Erre mi sem jobb bizonyíték, mint az Egy övezet, egy út kezdeményezésük. Ez a világnézet, habár még csak a kezdeti stádiumában van, mégis azt bizonyítja, hogy Kína már Eurázsia korában él. Csakúgy, mint Oroszország, habár nehéz optimistán beszélni az oroszokról jelenkorunkban – teszi hozzá a szerző.

A szerző felteszi azt a kérdést is, hogy mikor gondoltunk magunkra eurázsiaiként. Saját válasza az, hogy most abba a korba lépünk, amikor itt az ideje ezt elkezdeni, és annál jobb, minél előbb hozzászokunk ehhez.

Az epilógus arról szól, hogy Donald Trump amerikai elnökké való választása milyen hatással volt a nemzetközi kapcsolatok alakulására. A világrend átalakulásának és egy új szuperhatalom emelkedésének jeleinek tekinti a brexitet és Trumpot. A szerző szerint ezek az események is azt szimbolizálják, hogy a globális erő Ázsiába tevődik át, ugyanis erre a régióra már egyre kevéssé tud befolyást és kontrollt gyakorolni a nyugati világ.

 

Sophia Kalantzakos: Kína és a ritkaföldfémek geopolitikája

Az októberi bemutatók sorát 24-én Sophia Kalantzakos Kína és a ritkaföldfémek geopolitikája című könyve zárta. A szerző, a New York University professzora lendületes előadás keretében személyesen mutatta be a kötetét, majd válaszolt a hallgatóság szép számmal érkező kérdéseire.

Bár Kína adottságaiból és gazdaságának méretéből adódóan nyersanyagok behozatalára szorul, a ritkaföldfémek bányászatában és kohászatában nagy versenyelőnyre tett szert a globális piacon – vázolja az alaphelyzetet Sophia Kalantzakos. A ritkaföldfémek globális ellátási láncában monopolhelyzetben lévő Kína esettanulmányán keresztül mutatja be a kínai állam gazdasági eszközökön keresztül történő világpolitikai beavatkozását (economic statecraft). Feltérképezi a kínai geopolitikai törekvések és a gazdasági eszközök kapcsolatát, amely a jelenleg eszkalálódó kínai–amerikai kereskedelmi háború jobb megértéséhez és fejleményeinek előrejelzéséhez is támpontul szolgálhat.

A négy fő fejezetre tagolt könyv bemutatja az általános elméleti vitákat, amelyek meghatározók a politikatudományban az erőforrásverseny, a nyersanyagok szűkös hozzáférhetősége és a gazdasági eszközök geopolitikai célokra történő kiaknázása tekintetében. Részletesen beszámol a ritkaföldfémek kiterjedt használatáról, technikai fejlődésre gyakorolt hatásáról, valamint az ezt kihasználó iparágakról is.

Két történelmi analógia alapján ad kontextust a nyersanyagok gazdasági életen túlnyúló történelmi jelentőségével kapcsolatban: a só és a kőolaj stratégiai, védelmi alkalmazásai, technológiai fejlődésben betöltött szerepe párhuzamot képez a ritkaföldfémek felhasználásával.

Végül Kalantzakos elemzi Kína útját a kezdetektől a mára kialakult világszintű monopolhelyzetig; értékeli a válság folyamatát; továbbá a demokráciák válaszát a kínai állam központosított gazdasági vezetéséből adódó nemzetközi következményekre. A szerző megállapítja: Kína nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai célokra is felhasználja ritkaföldfém-monopóliumát. Véleménye szerint a nyugati demokráciák nem léptek fel az állami irányítású kapitalizmussal szemben, noha erőteljesebb beavatkozásra lett volna szükség az iparágban.

 

A világ valutarendszere, az Eurázsia hajnala és a Kína és a ritkaföldfémek geopolitikája című kötet, valamint a kiadó korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában. A kiadó gondozásában megjelenő könyvekről folyamatosan hírt adunk a www.pallasathenekiado.hu oldalon, ahol a kiadványok webshopon keresztül is megvásárolhatók.

A Pallas Athéné Könyvkiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) oldalán az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.