Két új könyvvel jelentkezett novemberben a PABooks. Az ösztönző magatartás hatalma című kötetet a szerzői csapat pszichológus tagja, Steve Weitzenkorn ismertette a Bölcs Várban tartott előadásán. A másik mű bemutatója pedig a koreai napok nyitó rendezvénye volt az Ybl Budai Kreatív Házban: a Koreai észjárást Csizmadia Norbert, a PAIGEO kuratóriumi elnöke ajánlotta a Korea érintése tárlat vernisszázsán megjelent népes közönségnek.

 

Boyé Lafayette De Mente: A koreai észjárás

Boyé Lafayette De Mente nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy egy könyvnyi terjedelemben összefoglalja a koreai kultúra sajátosságait. A szerző már jártas volt az ilyesfajta feladatok megoldásában, ugyanis megírta a japán és a kínai „észjárást” is. A munka során szerzett információk alapján is fontosnak tartja annak hangsúlyozását, hogy a koreaiak sajátos, egyedülálló személyiséggel és kultúrával rendelkeznek, amely egyáltalán nem hasonlítható össze a többi ázsiai országéval.

A kötet nem részekre vagy fejezetekre tagolódik, hanem címszavakra, vagyis egy-egy nagy jelentőséggel bíró, vagy a szokások, hagyományok világába tartozó fogalom magyarázatára. Mint Csizmadia Norbert fogalmazott, ez egy rendkívül izgalmas puzzle: a 233 koreai kifejezésből 233 történet kerekedik ki, 655 oldalon végigvezetve az olvasót szinte az egész koreai történelmen.

Álljon itt például egy találomra kiválasztott fogalom magyarázata:

A féltékenység mint tabu (shisaem): az ősi időktől kezdve egészen 1910-ig törvények tiltották a feleségek számára, hogy féltékenyek legyenek, még akkor is, ha férjük köztudottan hűtlen. Aki megsértette ezt az elvet, az régen az életével fizetett, később pedig válással és becsületvesztéssel büntették.

A mű végére érve kirajzolódik, hogy a kereszténység, a buddhizmus, a konfucianizmus és a sámánizmus gyakorolta a koreai kultúrára és hagyományokra a legnagyobb hatást, és ma már egyszerre vannak jelen, mindenfajta konfliktus nélkül. A könyv nemcsak a koreai kultúra iránt érdeklődők számára nyújt gondosan összeállított tudnivalókat, hanem azoknak is, akik meg szeretnék érteni a koreai emberek gondolkodásmódját. Ennek érdekében gyakran találkozunk olyan megjegyzésekkel a könyv olvasása során, amelyeket az író azoknak szán, akik Koreában vagy koreaiakkal szeretnének üzletet kötni.

 

Jerry Toomer, Craig Caldwell, Steve Weitzenkorn, Chelsea Clark: Az ösztönző magatartás hatalma

Mint Steve Weitzenkorn elmondta, munkájukat nagyban inspirálták a sportolók: a csapattársaikat motiválni, hatékonyabbá tenni képes kiváló játékosok. Ezt a gondolkodásmódot és hozzáállást keresték az élet egyéb területein is. Így jutottak el a könyvben leírt négy mérföldkő és tizenkét kompetencia meghatározásához, amelyek által sikeresek lehetünk az egyéni és a csapatcélok megvalósítása, valamint a szervezeti teljesítőképesség területén.

Hektikus világunkban hogyan lehet szélesebb a látókörünk? Hogyan növelhetjük a teljesítményünket? Hogyan lehetne hatékonyabb a csapatmunka? Hogyan vezethetnek eredményesen maguk a csapattagok minden felügyelet nélkül, és dönthetnek maximálisan elkötelezve a szervezet iránt, egymást is motiválva? Ezek jelentik az úgynevezett katalizátor-, azaz ösztönzőhatást. Ahogy a kémiában a katalizátor felgyorsítja a vegyi folyamatokat, a társadalomtudományok világában a katalizátor, vagyis az ösztönző személy tevékenysége pörgeti fel a szervezet működését egy adott cél érdekében. A katalizátorhatás a vezetés és csapatmunka sajátos fúziójaként jön létre, dinamikus, optimista és közösségi erőt kovácsolva, amely a résztvevőket közös sikerekhez segíti.

A könyv útmutatóként szolgál az ösztönző személyeket jellemző tulajdonságok és kompetenciák elsajátításához. Példák, történetek, gyakorlati praktikák segítségével vezeti be az olvasót az ösztönzőket jellemző kompetenciák világába, bemutatja, hogyan lehet felgyorsítani a célhoz vezető – olykor rögös – utat.  A tudnivalókat a több mint 80 üzletemberrel, sportolóval és művésszel folytatott interjúk teszi még életszerűbbé. Ezeken a beszélgetéseken szerzett információmennyiség szolgál tapasztalati nyersanyagként szolgált a könyvben szereplő négy alappillér és tizenkét kompetencia definiálására.

Az ösztönző személyiség szerint a vezetés kollektív felelősség. A könyvben a vezetést újszerűen közelítik meg a szerzők: a hatalmi szinttől független hatás gyakorlása nemcsak a beosztottaknak és vezetőknek, de az üzleti életen kívüli, csapatmunkával járó tevékenységek (például sport, művészet) űzőinek is inspiráló és tanulságos lehet. A kompetenciák gyakorlatba ültetésével nemcsak magunkat, hanem környezetünket is értékesebbé tehetjük – így fogalmazódik meg a végső konklúzió.