Januárban is több könyvvel bővítette sokszínű kínálatát a Pallas Athéné Kiadó (PABooks). A különféle területekkel, témákkal foglalkozó művek közös vonása, hogy segítségükkel az olvasó átfogóbb képet kap arról, milyen hatással van a mindennapokra, a gyermekvállalástól a társadalmi kapcsolatokon át a nagypolitikáig a nagyvállalati kultúra térnyerése.

 

Hal Brands: Amerika Nagystratégiája a Trump-korszakban

Az Egyesült Államok utóbbi években követett külpolitikai stratégiáját vette górcső alá Hal Brands az Amerika Nagystratégiája a Trump-korszakban című könyvében. A szerző szerint az Egyesült Államok továbbra is sikeres szuperhatalom; a hidegháború után sem változtatott radikálisan külpolitikáján, az továbbra is hatékony, az amerikai világrend nem ért véget. A hidegháborúban ugyanazokat az eszközöket alkalmazta, mint utána (kereskedelmi egyezmények, a katonai intervenció, az agresszív autoriter rendszerek helyi ellenfeleinek megerősítése, gazdasági liberalizmus és emberi jogok támogatása). Egyes külpolitikai lépései joggal kritizálhatók (intervenció Irakban, Szomáliában, Líbiában), de a cél (stabil, terjeszkedő szövetségi rendszer létrehozása) többé-kevésbé megvalósult. Nem vesztette el vezető szerepét, bár előnye csökken.

Korábban csak a különböző akadémiai diskurzusok tárgyát képezte, 2012 óta azonban egyes elemzők szerint már a Washington-i döntéshozatali szempontok sorában is fontos szerepet játszott az úgynevezett offshore balancing. Ez összefoglaló neve annak a külpolitikai irányzatnak, mely szerint az USA azzal járna a legjobban, ha globális befolyását nem a hard power (katonai erő) eszközeire támaszkodva valósítaná meg, hanem visszavonulna a kontinensre. Donald Trump megválasztása – a retorika szintjén biztosan – ennek az irányvonalnak a primátusát hozta el. Az offshore balancing és a hagyományos amerikai külpolitika támogatói azonos célokat tűznek ki, a két irányzat módszerei azonban eltérőek. A globalisták a hard power eszköztárát kívánják felhasználni ehhez, míg az offshore balancing hirdetői a helyi nemzetek támogatását tartják célravezetőnek.

Trump megválasztása arra utal, hogy az amerikai választók már nem elégedettek az évtizedes konszenzussal, miszerint az USA feladata a világban más országok ügyeibe való beavatkozás, többoldalú egyezmények tető alá hozása, a demokrácia és a szabadság értékeinek hirdetése és szabadkereskedelmi megállapodások megkötése. A Trump-korszak két különböző külpolitikai irányvonalat is lehetségessé tesz. A jövőben Amerika vagy elzárkózik a világtól, és egy „Amerikai Erőd” létrehozására fog törekedni, vagy a fennálló status quo-t teszi kicsi nacionalistábbá, de úgy, hogy alapvető vonásait megtartják.

Jóllehet, Trump megválasztása alaposan felborzolta a kedélyeket, eddigi (a könyv 2018 tavaszán jelent meg) politikájából nem lehet pontosan kiolvasni az USA külpolitikai irányultságának folytatását. Az elnök világnézetéről annyi szinte biztosan tudható, hogy 0-összegű játszmaként tekint a világpolitikára és a kereskedelmi kapcsolatokra. Ez veszélyes trendeket eredményezhet. Ahogy az is, ahogyan szövetségeseivel bánik. A kiszámíthatatlanság komoly veszélyeket hordoz magában, úgy katonailag, mint gazdaságilag. Az előre nem tervezhető világ számos kihívással néz szembe. Ez az ötletszerű és gyakran következetlen stratégia ártalmas lehet az USA nemzetközi reputációjára nézve, és így közvetve a fennálló világrendre nézve is.

Hal Brands abban bízik, hogy Trump elnöksége nem hozza el az „Amerikai Erőd” politikáját, az USA többet fog költeni katonai vezetőszerepének megtartására, globális befolyását növelni tudja, és továbbra is hirdeti majd a világban a szabadság és a szabadkereskedelem értékeit.

 

Allyson Downey: Kezedben a kulcs

Allyson Downey Kezedben a kulcs című könyve egy várandósság és szülőség idejére szóló útmutató, amely a mai szülők számára készült, hiszen kifejezetten arra fókuszál, hogy az anyaságot miként lehet összeegyeztetni a munkavállalással, a munkába való visszatérés folyamatával. A Kezedben a kulcs gyakorlatorientált olvasmány, az írónő ötven nővel készített személyes interjút, valamint több ezer nőtől gyűjtött adatokat, s bár a szerző amerikai és az amerikai sajátosságokat, jogszabályokat, gyakorlatot ismerteti, a könyv így is rengeteg hasznos tanáccsal szolgál minden szülő számára.

A szerző sorra veszi a gyermekvállalás gondolatától a terhességen és a szülésen át a baba megérkezését követő időszak kihívásait, és gyakorlati tanácsokkal segíti a különféle élethelyzetek megoldását. A könyv első része a gyermek érkezését megelőző időszakról szól. Érdemes tervet, listát készíteni a lehetőségekről és feladatokról: például, hogy a szülést követően mennyi szabadsággal és milyen juttatásokkal lehet számolni; mikor jelentsük be munkahelyünkön, hogy gyermeket várunk (a megkérdezett nők negyede mondta el a hírt a 12. hét előtt, a többségük viszont várt egészen a 20. hétig); egyeztetni kell a HR-rel a különféle kötelezettségek és szükséges dokumentumok miatt; érdemes helyettesítési tervet készíteni a távollét idejére, illetve el kell dönteni, mennyire akarunk belefolyni az irodai munkába ez idő alatt. Ebben a részben külön fejezet foglalkozik azzal az élethelyzettel, amikor a családtervezés és az álláskeresés ideje egybeesik, valamint azt is megtudhatjuk, mit tehetünk, ha a terhességgel vagy családi feladatokkal kapcsolatos diszkriminációt tapasztalunk.

A könyv második részében Allyson Downey a gyermek születése utáni teendőket foglalja össze, mint például a gyermekgondozási rendszert, valamint az irodai környezetbe való beilleszkedés kérdéseit. Már a szülési szabadság megkezdése előtt javasolt eldönteni, hogy a gyerekgondozás melyik formáját választjuk majd és a dadus akár már a szabadság alatt besegíthet, így könnyebb visszarázódni a munkába. A terheken azonban a dadusnál kevésbé költséges módon is lehet könnyíteni, például a takarítás kiszervezésével. A könyvből megtudhatjuk milyen előnyei és hátrányai lehetnek annak, ha dadust fogadunk, a gyermeket bölcsődébe íratjuk be, vagy ha egy közeli rokont, például valamelyik nagyszülőt vonjuk be jobban a gyerekgondozásba.

Komoly kihívást jelenthet a munka világába való visszatérés, melyet tovább nehezíthet a szülés utáni depresszió, valamint a baba vagy a mama szeparációs szorongása. Sok nő arra számít, hogy gyorsan visszarázódik a munkába, azonban ha ez nem sikerül, csalódott lesz és magát hibáztatja, és nehéz a napi teendők beosztása is. Amikor egy kismama visszatér a munkába, meg kell próbálnia kialakítani a saját területe védelmét, köszönetet mondani a helyettesítőinek és dokumentálni a visszatérésé biztosítva, hogy át tud venni minden régi feladatot. Egyúttal meg kell húzni az új határokat is, hogy megteremthesse az egyensúlyt a munka és a magánélet között, valamint nagyon fontos a magánélet a munka elkülönítése.

Allyson Downey a Kezedben a kulcs harmadik részében gyakorlati útmutatót ad a változáshoz, hogy például mit tehetünk meg a munkahelyünkön. Ne várjuk meg, amíg a főnök kitalálja, hogy mire van szükségünk, merjük elmondani, magyarázzuk el, hogy ez miért lesz hasznára a cégnek. Szavazzunk a tetteikkel: például használjuk a kilépő interjúdat arra, hogy elmondjuk, mit tehetne a cég a dolgozó anyákért, döbbentsük rá a vezetést, hogy egy új ember felvétele sokkal költségesebb, mint például 16 hét fizetett szabadság. A szerző ebben a fejezetben bemutat néhány olyan vállalatot is, melyek követendő példát jelentenek ebben a kérdésben. A Netflix például korlátlan fizetett szabadságot jelentett be, az Amazon pedig a „szabadság megosztásának” politikáját szorgalmazza, amely lehetővé teszi az alkalmazottak házastársai is részesüljenek némi juttatásban. Vodafone minden kismamának 16 hét fizetett szabadságot ad, egy további hat hónapos átmeneti időszakban pedig az anyáknak legfeljebb heti 30 órát kell dolgozniuk miközben tejes munkabért kapnak.

 

Dr. Peter Bloom – Carl Rhodes: CEO-társadalom

A szerzők, Dr. Peter Bloom és Carl Rhodes szerint a CEO, mint vezérigazgató megnevezés mára túl nőtt a korábbi szenior szakértő jelentésén. A CEO-k a 21. század kulturális ikonjai lettek, az innováció, a gazdagság és a siker modern példaképeivé váltak. Manapság egyet jelent azzal a személlyel, aki a vállalati hierarchia élén áll, aki a legnagyobb hatalommal és bankszámlával bír. A mai vezérigazgatók már nem csak jó menedzserek, hanem karizmatikus celebritások is. Extrém példa erre Donald Trump, aki egyszemélyben a saját vállalat-birodalmának elsőszámú vezetője, valamint egy ismert televíziós show The Apprentice műsorvezetője.

Az emberiség történetében az emberek megváltásért fordultak a bálványokhoz, legyenek azok égiek, vagy világiak, hogy azok kisegítsék őket a nehézségekből. A modern időkben a csúcsvezetők váltak a halandók bálványaivá. Az efféle mindentudó, erőteljes, magasztaló ideologizálás egyrészt a CEO-társadalom éltető eleme, másrészt alkalmas arra, hogy elvonja a figyelmet az üzleti hibákról, az önérdek könyörtelen üldözéséről, az ipar által pusztított környezetről, vagy az irányíthatatlanná vált globális egyenlőtlenségről.

Az elmúlt években a vezérigazgatói életminta az üzleti életen túl a mindennapi életbe is tovább gyűrűzött feltételezve azt, hogy ezen személyek nem csak az üzleti életben kockázatvállalók, kalandvágyók, hanem a mindennapi életben is szuperhősök. Donald Trump elnökké választása bizonyítja a legjobban, hogy a mai politikai élet is jelentős átalakuláson megy keresztül. A napjaink CEO-központú társadalmában a vállalatvezetők már nem csak a vállalatok leghatékonyabb fejei, hanem életképes politikai vezetők is.

A CEO életforma, minta, értékrend, amely napról-napra egyre nagyobb teret nyer magának, mintegy hatalomátvételi kísérlet, mely célja sokkal mélyebb, mint a globális gazdasági felsőbbrendűség megszerzéséért folyó küzdelem. Ez a teljes társadalom félelmetesen sikeres, ellenséges bekebelezése a vállalatok és az azok által megtestesített értékek mentén. Támadás a modern psziché átformálására, amely nem csak vállalatok és intézmények megszerzésére irányul. E folyamat alapjaiban alakítja át a képet arról, hogy kik vagyunk, illetve kik szeretnénk lenni. Azt sulykolja belénk, hogy az álmaink, vágyaink kizárólag költség-bevétel elemzés útján érhetők el, a saját profit maximalizálásunk céljából a többiek kárára.

A napjaink vállalatvezetési gyakorlatának terjedése és begyűrűzése a mindennapokba drámai hatással van a világunkra és ránk nézve egyaránt. Ezen kitartó hitünk azonban veszélyezteti a jelen világunk és a jövőnk. Üzleti retorikával ugyanis nem lehet globális problémákat megoldani, rá kell döbbenni, hogy a politikához szofisztikáltabb, összetettebb eszközökre van szükség a rövidtávú, üres vállalatvezetői gondolkodásmódnál. A CEO-társadalom címú könyv célja nem más, mint provokáció a vezetői fundamentalizmussal szemben és felhívás ellenállásra azt remélve, hogy végül megtaláljuk a CEO elbocsátásának módját és belekezdhetünk egy erősebb, szabadabb, demokratikusabb gazdaság és társasdalom felépítésébe.

 

Az Amerika Nagystratégiája a Trump-korszakban, a Kezedben a kulcs, valamint a CEO-társadalom című kötetek, illetve a kiadó korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks szeptemberben megnyílt könyvesboltjában, a Bölcs Várban. A kiadó gondozásában megjelenő könyvekről folyamatosan hírt adunk a www.pallasathenekiado.hu oldalon, ahol a kötetek webshopon keresztül is megvásárolhatók.

A Pallas Athéné Könyvkiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) oldalán az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.