A Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) májusban megjelent új köteteiből kettőt is a Bölcs Várban mutattak be. A művekből kiderül, hogy a szociális interakciók hatására kialakuló kognitív eszközöknek mennyire fontos szerepük van sajátosan emberi tulajdonságaink alakulásában, miként jó vezetőnek sem születik senki, folyamatos tanulással lehet jobbá válni, illetve jó vezetőnek maradni.

 

Cecilia Heyes: Kognitív eszközök elmélete

A szerző szerint kevésbé a – genetikailag öröklött – emberi kognitív ösztönöknek, sokkal inkább a szociális interakciók hatására kialakult kognitív eszközöknek köszönhetjük sajátosan emberi tulajdonságainkat, melyek a kulturális evolúció termékei. A kognitív eszközök elmélete összhangban van az emberi evolúció eddig ismert kronológiájával. Eszerint a tanulás (ezen belül is elsősorban a szociális tanulás) és a kultúra domináns szerepet játszott az emberi jellemzők alakításában.

A genetikai evolúció csak kis mértékben járult hozzá a kulturális tanulás megjelenéséhez, és a kulturális evolúciót lehetővé tévő mechanizmusok maguk is a kulturális evolúció termékei. Ezek a mechanizmusok sokkal inkább kognitív eszközök, mintsem kognitív ösztönök. Ezek az eszközök csecsemő- és kisgyermekkorban szociális interakciók eredményeképpen alakulnak ki, és később is ezen interakciók következtében formálódnak. Azokat a gondolkodási készségeket, melyek megkülönböztetik az embereket a többi élőlénytől, tanulás útján szerezzük meg és nincsenek a génjeinkbe kódolva. A kultúrának tehát jelentős szerepe van az emberi elme fejlődésében.

Az ember genetikai kezdő csomagja, vagyis azok az öröklött pszichológiai jellemzők, melyek jelentősen hozzájárulnak a gondolkodásmód fejlődéséhez, nem különleges kognitív folyamatokból áll, hanem a csimpánzoktól és más állatoktól örökölt kezdő csomag kifinomult, bővített változata. Az emberi és nem emberi kezdő csomagok között elsősorban az érzelmek, a motiváció, a figyelem és a tudat területén vannak különbségek, melyek hatással vannak a különféle tanulási módok és folyamatok hatékonyságára.

Más élő főemlősökkel összehasonlítva például az ember kevésbé agresszív és sokkal inkább törekszik a társaival való interakcióra. Ezek az érzelmi és motivációs tulajdonságok növelik a rugalmasságot a másokkal való kapcsolatfelvétel során, valamint egyszerűbbé teszik a hozzáférést a különféle, elsajátítandó mintákhoz, illetve azokhoz a tanítókhoz, akik ezeket át tudják adni. A sajátosan emberi kognitív mechanizmusok a genetikailag öröklöttön túl kulturálisan öröklött információval és tanulással egyaránt formálhatók.

 

Stefan Stern – Cary Cooper: A menedzsment mítoszai

Ahhoz, hogy jó vezetővé váljunk, le kell számolnunk egy sor az irányításhoz, a vezetői pozícióhoz kötődő hamis mítosszal. A szerzőpáros négy tucat ilyen téves elképzelést vesz végig, megmutatva, melyik miért hibás, és hogy ezekkel szemben mi lenne a helyes, követendő gyakorlat. Az első ilyen hamis mítosz az, hogy minden vállalatot vagy szervezetet csak egyféle módon lehet jól vezetni. Nincsenek univerzális sablonmegoldások, az összetett problémákra komplex válaszokat kell adni. Nem szabad félni a kudarcoktól. Próbálkozni kell, bárkiből válhat jobb, illetve jó vezető, csak figyelnie és tanulnia kell.

Tévhit, hogy a munkavállalókat csak a fizetéssel lehet motiválni. Ennél sokkal fontosabb, ha egy magasztosabb célt, fejlődési lehetőséget tudunk biztosítani számukra, olyan környezetet alakítunk ki, amelyben komfortosan érzik magukat. Egy jó vezető nem fél valódi arcát mutatni a dolgozóknak, elfogadja és megérti, hogy a munkahely sokak számára csak a munkáról szól és nem vár teljes és feltétlen elköteleződést.

A vezetők nem kapnak adekvát válaszokat, ha saját pozíciójukból, felülről szemlélik a vállalatnál folyó munkálatokat és ebből próbálnak következtetéseket levonni. Fontosabb, hogy a legalsóbb szinteken felmerülő problémákkal is tisztában legyenek, reagálni tudjanak rá. A vezetőknek ugyanakkor nem kell mindenről, mindig mindent tudniuk. Delegálni kell a feladatokat. Be kell látni, hogy nem lehet mindent egyedül irányítani. A jó vezető bölcsessége abban rejlik, hogy felismeri, vélhetően nem ő a legokosabb ember a cégnél.

Sok, újonnan kinevezett vezető érzi szükségét annak, hogy száz nap alatt jelentőségteljes reformokat vigyen véghez, de valójában az ezredik vagy az ötezredik nap sokkal többet elmond a teljesítményéről. Sok embert felkészületlenül ér egy új pozíció elérése, ezért időt kell szánni a vállalat kultúrájának megismerésére, a beilleszkedésre. Meg kell keresni a legértelmesebb embereket, dolgozókat, hogy minél előbb és nagyobb rálátásuk legyen a folyamatokra.

Nem minden választott stratégiát tudunk végrehajtani, sokszor a vízió mögött nincsen valódi elgondolás, csak puszta vezetői hóbort. Ezért nincs semmi baj azzal, ha megváltoztatjuk a véleményünket, néha szükséges is: ha a hajó sziklának ütközne, el kell rántani a kormányt. Ha egy új, eddig nem létező szabályt vezetünk be igazodva a céljainkhoz, az nem következetlenség, hanem fejlődés.

 

A Kognitív eszközök elmélete és A menedzsment mítoszai, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban. A kiadó gondozásában megjelenő könyvekről folyamatosan hírt adunk a www.pallasathenekiado.hu oldalon, ahol a kötetek webshopon keresztül is megvásárolhatók.

A PABooks kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.