Közös bennük, hogy sok tapasztalattal, megszerzett ismerettel a hátuk mögött útelágazáshoz értek, és gondolkodni kezdtek a „hogyan tovább?”-on. Szeretnek tanulni, és nyitottak a világra. Mindhárman a Széchenyi István Egyetem SzEEDSM doktori programját találták ideális lehetőségnek ahhoz, hogy útjukat folytathassák. Doktorjelöltekkel beszélgettünk arról, miért is tartották fontosnak, hogy megszerezzék a PhD-fokozatot.

 

A SzEEDSM programban jó talajra hullott magok növekednek és hoznak értékes termést, miközben szakavatott „kertészek”, a világ minden tájáról érkező, nemzetközileg elismert professzorok segítik a PhD hallgatók fejlődését a gazdálkodás és szervezéstudományok, a termelésirányítás, a fenntartható fejlődés, a marketing és a fogyasztói magatartás területén.

Horváth Péter a BME-n átvett informatikus diploma és az MBA-képzés után/közben két évtizedet töltött az iparban olyan multinacionális cégeknél, mint az Ericsson és a Telenor. Amikor őt is elérte a „hogyan tovább?” kérdés, látóterébe kerültek a doktori iskolák. Végignézte a magyarországi kínálatot menedzsmentvonalon, tanulmányozta a kiírt témákat, mit kommunikálnak magukról a doktori iskolák a honlapjaikon, milyen oktatóik vannak, ők mivel foglalkoznak, és így jutott el a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Programjához (SzEEDSM ). Levelezni kezdett Dr. Bencsik Andrea professzorral. Bíztatást kapott, hogy jelentkezzen, felvették, és a professzor asszony lett a témavezetője.

HR-menedzsment témakörrel foglalkozom, a vállalatokat a munkavállalók, alkalmazottak szempontjából vizsgálom, és azt próbálom megérteni, hogyan lehet egy cég működését még inkább egyénre szabottabbá tenni, amikor a profit és a gazdasági eredmények elérése mellett az egyének kiteljesedése válik fő céllá” – mondja Horváth Péter. Az egyéni teljesítmény-menedzsmentbe ásta bele magát, azt kutatja, hogy a különböző fázisokban milyen jellegű célok jelennek meg, azok mennyire tükrözik a munkavállalók egyéni érdekeit, és hogyan válhatnak az eredetileg sablonos munkakörök, pozíciók egyénre szabottá.

„A PhD-képzéshez kell energia, kitartás, hogy az ember végig tudja vinni az elképzeléseit. A doktori iskola látókört szélesítő alapozó tárgyakkal támogatja mindezt. A világ minden tájáról érkező, elismert vendégprofosszerok és kiváló helyi oktatók adják át tapasztalatikat, segítik a hallgatók fejlődését. A program végül is egy menüt kínál, amiből mindenki kiválogathatja a számára leglényegesebb összetevőket. Mindezt aktív, izgalmas, interaktív képzési formában” – foglalja össze tapasztalatait Horváth Péter.

Domokos Bernadett közgazdászként végzett Győrben. Adótanácsadóként dolgozott az Audinál több mint tíz évig, majd váltott a HR felé, és HR-business partnerként dolgozik a négykarikás vállalatnál. Ez év tavaszáig a motorgyárban az R4 Otto motorokat és a V6 dízel motorokat gyártó szegmens tartozott hozzá, tevékenységét egy külföldi kiküldetésnek köszönhetően átmenetileg megszakította.

„Mindig is tanulni akartam, és úgy éreztem, hogy most jött el az az életfázis, amikor erre újra lehetőségem van. Gyermekeim már nem kicsik, de még nem is túl nagyok. Kisfiam kilenc, kislányom hét éves. Még pont jó időszakban vannak ahhoz, hogy talán tolerálni tudják a helyzetet. Ők is tanulnak, és anya is újra iskolapadba ült. Nyolckor ágyba kerülnek, azután enyém az éjszaka, beleáshatom magam a doktori témámba” – mondja a bizalom világát kutató Domokos Bernadett.

„A mérnöki szférában a mérhetőség van a központban. Olyan területet kerestem, ami nem ebbe a klasszikus kategóriába tartozik, és a bizalom témakörében találtam meg mindezt. Hiszek abban, hogy a bizalom gazdasági szerepét ki lehet mutatni, és ilyen értelemben mérhetővé lehet tenni” – indokolja döntését Bernadett, aki szerencsésnek tartja magát, mert olyan, nemzetközi tekintélyű professzorokkal is beszélgethet, akikkel az életben talán soha nem lenne alkalma találkozni. A PhD képzést azoknak ajánlja, akik változást szeretnének az életükben, vagy egyszerűen csak bővíteni akarják ismereteiket. A doktori iskolában hasonló indíttatású emberek oszthatják meg gondolataikat olyan témákról is, amik egy grillezés közben biztosan nem kerülnének szóba. Az együtt gondolkodással pedig mindenki jól járt, és közben a saját nézőpontját is tágíthatja.

„Nem volt könnyű a napi munka mellett úgy odafigyelni a gyerekekre, hogy még a doktori iskolára is maradjon idő. A megoldás az lett, hogy egy komplett családi tervező naptárat állítottunk össze, és aszerint is végezzük a napi rutint” – árulja el Domokos Bernadett, akinek a PhD képzés után valóra válhat egyik célkitűzése, hogy egyetemen taníthasson.

Szerdahelyi Miklóst az emberi teljesítmény és a jólét összefüggései foglalkoztatják. Az emberi tényező, beleértve a dolgozók jóllétét, egyre nagyobb hangsúlyt kap a vállalatok stratégiájában. Ennek nem csak önzetlen emberség az oka, hanem az is, hogy aki jól van, aki tanul, megéli az önállóság és eredményesség sikerélményeit, és aki kapcsolódik emberileg a csapathoz, az jobban is teljesít.

Miklós elsősorban a 7 Szokás tréninget és az öndeterminációs elméletet körülölelő területre fókuszál. Ezzel kapcsolatban végzett is egy kisebb kutatást egy multi magyar irodájában. Nagy élmény volt és sok tanulsággal szolgált számára a céggel való egyeztetési folyamat, a kommunikáció szervezése, az online kérdőív szerkesztése, valamint a statisztikai modell megépítése. Az elkövetkezendő évet publikációs kisérletekkel, további kutatások tervezésével és végrehajtásával, a PhD téma véglegesítésével tervezi tölteni. Azt reméli, hogy a negyedik évre már meglesz minden adata és eredménye a PhD megírásához.

„A Corvinus Nemzetközi Kapcsolatok szakán végeztem eredetileg, illetve International Business mester diplomám is van az amerikai D’Youville egyetemről, ahova a Calasantius Training Program segítségével jutottam ki. Jelenleg főállásban a ZF Hungáriának dolgozom IT konzulensként. Illetve ide tartozik talán még, hogy négy kisgyerek boldog apukája vagyok, és nagy híve a „work-life balance”-nek, ahogy azt talán a témám is sejteti. A PhD programot miattuk is csinálom. A nagyfiammal együtt kezdtük a „sulit”, ő az óvodát, én a PhD-t. Szerinte most én nagycsoportos lettem” – mondja Szerdahelyi Miklós, aki a doktori fokozat megszerzése után is folytatná a kutatást. „Tanítani is szeretek. Biztos vagyok benne, hogy félig vagy egészen benne maradok az egyetemi világban. Nagy álmunk a családdal, hogy Amerikába visszatérjünk, ezért én ezt elsősorban egy amerikai egyetemen dolgozva tudom elképzelni” – árulja el Miklós, ugyanakkor számtalan alkalmazását látja az üzleti életben is annak az ismeretnek, amire épp most tesz szert. Ezért tanácsadóként és trénerként az üzleti életben is szívesen építené tovább a karrierjét.

 

Szerző: Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem

Fotó: Májer Csaba József