Az utóbbi években kimagasló gazdasági eredményeket elérő visegrádi országok számára rendkívül fontosak a világ élvonalába rangsorolt egyetemekkel való együttműködések – derült ki a sanghaji Fudan Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közös MBA-képzése keretében megtartott „Open the East Forum” rendezényen a  Bölcs Várban.

 

A V4-ek együttműködésének történetét, a régió gazdasági eredményeit és az országok előtt álló legfontosabb kihívásokat tekintette át előadásában dr. Dubéczi Zoltán, a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány kuratóriumi elnöke. Elmondta: a visegrádi országok közötti gazdasági együttműködés első nagy lépése a Károly Róbert által 1335-ben életre hívott királytalálkozó volt, amelyen Luxemburgi János cseh és Nagy Kázmér lengyel uralkodó vett részt. Az első Visegrádi Egyezmény keretében – többek között – új, Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalakról is megállapodtak. A három királyság ez idő tájt gazdasági virágkorát élte, az Anjouk uralkodása alatt a Magyar Királyság – évi mintegy 1500 kilogrammal – Európa első számú aranykitermelője volt, és az ezüst előállításában is csak a Cseh Királyság előzte meg.

A rendszerváltás után a kapcsolatokat az 1991-es Visegrádi Nyilatkozattal újították fel; az Antal József, Vaclav Havel és Lech Valesa által aláírt egyezmény céljai között szerepelt – többek között – a demokrácia védelme és a szabad piacgazdaság kiépítése is. Az együttműködés, amely Csehszlovákia 1993-as szétválásával „négyoldalúvá” vált, a tagok Európai Unióhoz való csatlakozása után is fennmaradt és tovább mélyült.

A régió gazdasága eközben jelentősen erősödött, GDP-arányos súlya az európai gazdaságban az elmúlt 20 évben mintegy kétszeresére nőtt. A négy ország növekedési rátája az elmúlt években mintegy 2 százalékponttal haladta meg a fejlett európai országokéit. A régió a világkereskedelemben is egyre erősebb pozíciókat épít ki; a négy ország, amely együtt immár Németország legfontosabb külkereskedelmi partnere, a globális kereskedelemben 1995 óta 1,4 százalékról 3 százalékra növelte részesedését. Eközben az ún. Club Med országok – a válság után a V4-ekétől eltérő gazdaságpolitikai irányvonalat követő Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország – súlya jelentősen csökkent.

A visegrádi négyek nem csupán a gazdasági és külkereskedelmi mutatókban tűnnek ki, hanem az adózás terén is komoly eredményeket értek el. Amellett, hogy személyi jövedelemadó és a munkát terhelő adók szintje egyaránt alacsonyabb az uniós átlagnál, a V4-ek a gazdaság fehérítése terén is példamutató lépéseket tettek: ilyen a Magyarországon bevezetett EKÁER, az adóelkerülés felszámolását célzó 50 pontos szlovák akcióterv, az áfalevonás mértékének csehországi csökkentése vagy a Lengyelországban bevezetett elektronikus kereskedelmi rendszer.

A foglalkoztatás a régió országaiban dinamikusan növekszik, a munkanélküliségi ráták alacsonyak, a fiatalok körében az aktív álláskeresők aránya csupán harmada a mediterrán országokban mért átlagnak. Hasonló a helyzet az államadóssággal is: míg a V4-ek esetében a GDP-arányos mérték 2013 óta folyamatosan csökken, addig a Med Club országokban az adósság fenntarthatósága továbbra is megkérdőjelezhető.

Ahhoz, hogy a régió növekedése töretlenül folytatódjon, a V4-eknek is választ kell találniuk az utóbbi évek legnagyobb kihívásaira. Az új technológiák egyre bonyolultabbak, a robotizáció a visegrádi országokban is gyorsul – ez a foglalkoztatásra is hatást gyakorol, különösen a legalacsonyabb végzettségűek esélyeit rontja. Az alapfokú végzettségűek körében a V4-es munkanélküliségi ráta magasabb az uniós átlagnál, ami egyértelműen jelzi, hogy az oktatás minősége és fejlesztése kiemelt figyelmet követel.

A felsőfokú végzettségűek aránya ugyanakkor elmarad az uniós átlagtól és kevés a nemzetközileg elismert, magasan rangsorolt felsőoktatási intézmény is. Az utóbbi probléma megoldása felé tett lépések a külföldi „top-egyetemekkel” létrehozott együttműködések is, amelyekre az egyik legjobb példa a Fudan-Corvinus MBA-program.

Komoly kihívásokkal szembesülnek a régió kis- és közepes méretű vállalkozásai is, amelyeknek termelékenysége és versenyképessége is elmarad az európai szintektől. Az export tekintetében a legnagyobb feladat a „hazai” hozzáadott érték arányának növelése, ez ugyanis nem csupán az uniós átlagtól, de még a Club Med országok hasonló mutatóitól is elmarad.

A V4-ek további felzárkózását segítheti, ha minden előnyét kihasználják annak, hogy a régió a 21. századi Eurázsiában egy gazdasági híd szerepét fogja betölteni. Számos történelmi példa támasztja alá, hogy az új világkereskedelmi útvonalak megjelenése nagy gazdasági fordulópontokhoz vezet. A 21. század egyik legnagyobb szabású kezdeményezése, az „Új Selyemút” (vagy „Egy Övezet Egy Út kezdeményezés”), amelyhez a V4-ek is csatlakoztak, ebbe a sorba illeszkedik. Ennek az együttműködésnek a keretein belül készül el a tervek szerint 2026-ra a Via Carpathia, a Fekete- és az Égei-tengert a Balti-tengerrel összekötő, észak-dél irányú, mintegy 3300 kilométer hosszú úthálózat. Minden esély megvan tehát arra, hogy a „visegrádi négyes” továbbra is az unió növekedési motorja maradjon és folytassa felzárkózását a leggazdagabb európai államokhoz.

Az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés jelentőségét hangsúlyozta előadásában Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank gazdaságtudományi és kiemelt ügyekért felelős ügyvezető igazgatója is, aki elmondta: az „Új Selyemút” mentén él a világ lakosságának több mint 60 százaléka, a 130 országban összesen 575 milliárd dollár értékben megvalósuló projektek közül több a 21. század legnagyobb beruházásai között említhető. A kezdeményezés nagyságrendje is jelzi, hogy az új világrend immár többpólusú – ugyanennek a ténynek az egyértelmű bizonyítéka az is, hogy Kína vásárlóerő-paritáson számított GDP-je már nagyobb az Egyesült Államokénál.

Az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezésben Magyarország is fontos szerepet játszhat, ezt pedig a kínai vezetés is felismerte, és 2017-ben létrejött a két ország közötti átfogó stratégiai együttműködés. Az egyre szorosabbá váló kapcsolatok eredménye a Budapest–Belgrád vasútvonalról szóló megállapodás is.

A kínai gazdaságpolitika egyik prioritása a renmimbi nemzetközi súlyának erősítése. Az ebben az ügyben tett erőfeszítések sikeresnek bizonyultak; Mark Carney, a Bank of England kormányzója nemrégiben arról beszélt, hogy jüan az amerikai dollár mellett a jövő globális tartalékvalutájává válhat.

A kínai célkitűzéseket az MNB is támogatja, többek között a 2015-ben indított Renminbi Programmal. A magyar jegybank emellett több sikeres tudományos, illetve oktatási programban is szerepet vállal. Ezek közé tartozik a Fudan-Corvinus MBA Program is, amely az ázsiai ország első ilyen típusú kezdeményezése Kelet-Közép-Európában. Az első program 18 hallgatóval indult el, a másodikra (több mint 50 jelentkező közül) 16-an nyertek felvételt.

A Bölcs Várban tartott rendezvényen előadást tartott Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke, Xu Haifeng, a Bank of China Hungária Zrt. elnöke, Fehér Péter, a Corvinus dékánhelyettese és Kelemen Zita, az egyetem docense is.