Magellántól Almásy László grófig, az önvezető autóktól a hálózatkutatásig, az antibiotikum-rezisztens baktériumoktól a hitelkonstrukciókig terjedtek az előadások témái az Európai Királyi Akadémia (Real Academia Europea de Doctores, RAED) 5. nemzetközi konferenciáján. „A 21. század kihívásai a tudomány számára” című, a győri Széchenyi István Egyetemmel közösen megrendezett és a Pallas Athéné Alapítványok által támogatott kétnapos konferenciának a Bölcs Vár adott otthont 2019. szeptember 23–24-én.

„A Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Alapítványok értékteremtő munkájának eredményeként megújult az egykori városháza épülete. A felújításkor kitűzött cél az volt, hogy az épület a tudás új központja legyen és bekapcsolódjon a tudományos élet nemzetközi vérkeringésébe. Az ilyen nemzetközi konferenciák pedig azt bizonyítják, hogy a Bölcs Vár jó úton jár ezen cél elérése felé” – jelentette ki Bánkuty Tamás, a Pallas Athéné Alapítványok igazgatója.

Alfredo Rocafort, a RAED elnöke elmondta: először jár Budapesten és lenyűgözőnek találja a magyar fővárost. Kordás Barnabás korábbi barcelonai főkonzul ugyancsak annak a reményének adott hangot, hogy az eseményen nem csupán a tudomány, de Budapest is előtérbe került. Xabier Añoveros, a RAED alelnöke előadásában Magellán első világkörüli útjának viszontagságos történetét ismertette. Juan Corona, a RAED állandó tagja Almásy László kalandos életének néhány eseményét idézte fel „Az igazi angol beteg” című előadásában.

Rámháp Szabolcs adjunktus a Széchenyi István Egyetemen működő Felsőoktatási-Ipari Együttműködési Központ eredményeiről számolt be. Bokor József, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke „Autonómia közlekedésben és a járműveken” című előadásában a zalaegerszegi tesztpályán végzett fejlesztések eredményeiről számolt be. Bozsonyi Károly egyetemi docens, a Károlyi Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese a digitalizáció által a jövő munkahelyeire gyakorolt hatásokat vette sorra. Dőry Tibor, a Széchenyi István Egyetem docense az általa vezetett Mobilis Diáklabor projektet mutatta be, amely egyfajta „intézményi alternatíva” a természettudományos, illetve matematikai oktatás reménytelennek tűnő szakemberhiányára.

Legyen szó akár a veteránok, a baby-boomerek, az X-, az Y-, a Z vagy az A(lfa)-generáció tagjairól, azokat a fiatalkori kohorsz-élmények, a közös tapasztalatok, értékek, attitűdök kötik össze, valamint az a társadalmi, politikai, gazdasági és technológiai környezet, amelyben szocializálódtak – fejtette ki Konczosné Szombathelyi Márta. A Széchenyi István Egyetem professzora rámutatott: a Z-generáció (azaz a 1995–2005 között születettek) munkahelyi körülményeit is a „mama-hotel” mintájára kell kialakítani, multifunkcionális, kikapcsolódásra alkalmas nyitott, de kiscsoportos megbeszélésekre is alkalmas terekkel.

2017-ben, 5 éves előkészítő munkát követően nyílt meg a madridi Természettudományi Múzeumban a „Nobel-díjas nők” című kiállítás. Sonnia Rivas, a Rocaviva Eventos igazgatója előadásában – többek között – Maria Salomea Sklodowska-Curie, Irène Joliot-Curie, Wangari Muta Maathai, Bertha von Suttner, Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf, Rita Levi-Montalcini, May-Britt Moser, Elizabeth Helen Blackburn, Carol Widney Greider, Ada Yonath, Nelly Sachs és Kalkuttai Szent Teréz gondolatait idézte fel. Nehezen magyarázható – jegyezte meg –, hogy fizikai Nobel-díjjal csupán 3, kémiai Nobel-díjat pedig mindössze 5 nőt tüntettek ki, miközben közel 180 férfi részesült ezekben az elismerésekben.

Ugyancsak a Rocaviva Eventostól érkezett Belén Fernandez, aki „Budapest angyala” című előadásában Ángel Sanz Briz spanyol diplomata pályáját idézte fel.

Joaquín Callabed a kamaszkor testi, pszichológiai és szociális sajátosságait tekintette át „Kamaszkor és egészség” című előadásában. A korosztály jelentős részét fenyegető problémák – köztük a túlsúly, az anorexia, a bullying, a szexuális és viselkedési zavarok – kezeléséhez és megelőzéséhez multidiszciplináris teamekre van szükség, hiszen a kórházi kezelés mellett a testnevelés és a sport, de a zene és a színház is hatékonya lehet – hangsúlyozta a RAED állandó tagja. A WHO adatai szerint 300 millióra tehető a depressziósok száma, a 15–29 évesek körében az öngyilkosság a második számú halálok – sorolta a szomorú tényeket Laura Rojas-Marcos pszichológus. A New York Universityn oktató szakember szerint az empátia mellett az önismeret is fontos: „akkor tudunk segíteni másokon, ha magunkkal is tudunk mit kezdeni”. A témának hamarosan a Mentális Egészség Napja (október 10.) is aktualitást ad.

Az életstílusunk is befolyásolja – többek között – a demencia kockázatát, ez pedig molekuláris szinten is alátámasztható. Christian Griñan-Ferré, a barcelonai egyetem kutatóbiológusa (SAMP-8 modell szerinti) egérkísérleteket mutatott be, amelyek tanulsága: ingergazdag környezetben a kognitív képességek is javulnak.

„Semmelweistől Szentgyörgyiig” című előadásában José R. Calvo, a Nemzetközi Együttműködés Intézetének (Instituto de la Cooperación Internacional) elnöke a két nagy magyar tudós eredményeit vette sorra. A lehetséges okokat egytől-egyig meg kell vizsgálni, az irrelevánsokat ki kell zárni; a valódi eredmények eléréséhez azonban merészen kell gondolkodni – foglalta össze a jól ismert történetek módszertani tanulságát.

Egyelőre fel sem lehet mérni a venezuelai humanitárius válság következményeit – mondta el „A venezuelai migráció hatása Dél-Amerikában” című előadásában Alejandro Pursals. Az ország gazdasága romokban, a hiperinfláció kezelhetetlen, a lakosságot járványok tizedelik, miközben gyógyszerekből hiány van és megszűnt a terhesgondozás – sorolta a riasztó adatokat az Unibank Panama igazgatója. Rengetegen hagyják el az országot, a kivándorlók száma meghaladta a 4 milliót (ez a lakosság 4 százaléka); egyedül Kolumbiába több mint egymillió venezuelai érkezett, Equador pedig már vízumkényszert vezetett be.

Az antibiotikum-rezisztencia súlyos közegészségügyi probléma, amelyre sürgős megoldást kell találnunk – hangsúlyozta Ángels Calvo. A RAED alelnöke egy kutatás eredményeit ismertette, amelynek során 16 „azonnal fogyasztható” termékben vizsgálták meg a mikroorganizmusokat. Salmonella, Listeria szerencsére nem volt jelen a mintákban, de többi baktérium között akadtak, amelyek rezisztensnek bizonyultak a legfontosabb antibiotikumokkal szemben.

Manapság mindenki hálózatokban dolgozik – szögezte le „Mire jó a networking?” című előadásában Cecilia Kindelán, az IESE MBA-programjának igazgatóhelyettese. Az új lehetőségeket nem annyira a szoros, mint inkább a gyengébb csoportkapcsolatok nyitják meg előttünk, és hogy ezeket kihasználjuk, a bizalom, a tisztelet és az empátia kell, hogy vezessen bennünket. Legyünk hitelesek, autentikusak és ne raboljuk feleslegesen mások idejét – javasolta az előadó.

„A kettős könyvelés és a Brexit” című előadásában José María Bove ausztriai konzul, a RAED állandó tagja annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Királyság kormánya által a könyvvizsgálat szabályozására javasolt intézkedések – így például a könyvvizsgálat és a tanácsadás szigorúbb elválasztása – akár a Brexit ellenére is érvényre juthatnak az Európai Unióban.

A stratégiákat a jövőre tekintve dolgozzuk ki, de ennek során nem csak a profitot, hanem a társadalmi célokat, az etikai normákat is figyelembe kell vennünk – hangsúlyozta Francisco Javier Garrido. A Catedrá Henry Mintzberg igazgatója röviden áttekintette a stratégia tudományának legfontosabb gondolatait az őskortól napjainkig, kiemelve: a céges értékeket össze kell egyeztetni a társadalmi értékekkel.

Mi mind európaiak vagyunk, meg kell találnunk a közös kapcsolatokat – emelte ki „A nem pénzügyi információk szerepe a vállalati életben” című előadásában Jordí Martí. A RAED állandó tagja szerint cégeknek nem csupán működésük gazdasági, de a társadalmi és környezeti hatásaira is figyelniük kell – bár az utóbbi kettő csupán a közelmúltban került a gondolkodás előterébe.

A hagyományos, annuitásos hitelkonstrukciók esetében a törlesztés terhei az infláció miatt idővel csökkennek, a kezdeti nehézség a záró időszak könnyebbségének ára – mutatott rá előadásában Kovács Levente. A kezdeti nehézség ugyanakkor mind a jelzálog-, mind a beruházási hitelek esetében túlságosan nagy, amit – főként a fejlődő világban – csökkenteni kellene. A Magyar Bankszövetség főtitkára egy új hitelkonstrukciót dolgozott ki, amelynél a tényleges teher a törlesztés teljes idejében állandó.

Dubéczi Zoltán, a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a 2018/19-es tanévben a magyarországi felsőoktatási intézményekben 35 472 külföldi hallgató tanult, ez a magas létszám pedig nagyban hozzájárul a felsőoktatás nemzetközivé válásához, az oktatás színvonalának emelkedéséhez. Az elnöki tanácsadó kiemelte a magyar kormány által indított Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram jelentőségét, amelynek keretében 68 ország mintegy 9000 diákja tanulhatott 27 magyarországi intézmény valamelyikében.

Milyen szempontok alapján döntöttek Magyarország mellett az itt tanuló külföldi diákok? A kérdésre egy átfogó kutatás válaszolt, amelynek eredményeit Kovács Barnabás ismertette. A megkérdezett diákok mintegy 80 százaléka fontosnak vagy nagyon fontosnak nevezte az új kihívásokat és egy új ország oktatási kultúrájának megismerését, a magyarországi kedvezőbb anyagi feltételeket ugyanakkor valamennyien „nagyon fontosként” értékelték.