Hogyan működik az agyunk? Vajon a saját személyiségünk befolyásolja azt, hogy milyen döntéseket hozunk meg az életünkben, vagy az egész csak neurológiai folyamatok végeredménye? És mi a helyzet a szokásainkkal vagy az esetleges függőségeinkkel? Ha kényszeresen ragaszkodunk bizonyos tevékenységekhez, akkor a személyiségünk vagy az agyunk a felelős mindezért? Russell A. Poldrack „Az új gondolatolvasók” c. könyvének bemutatóján ismét telt ház és egy különösen izgalmas beszélgetés fogadta az érdeklődőket a Bölcs Vár patinás épületében.

A Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb sikerkönyvének hivatalos bemutatóján Krajcsi Attila, habitált egyetemi docens, az ELTE Matematikai Megismerés Kutatócsoportjának vezetője, a Kognitív Pszichológia Tanszék és a Pszichológiai Intézet oktatója és Keresztes Attila, tudományos munkatárs, az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszék és a Pszichológiai Intézet oktatója és a Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjának kutatója segített Vejkey Emese, a Magyar Nemzeti Bank kollégájának szakértő moderálása mellett beavatni az érdeklődő közönséget az agy működését kutató tudományos munkákba, és azok legfrissebb eredményeibe.

Hogyan képes kevesebb mint másfél kilogramm élő emberi szövet olyan szellemi teljesítményre, amelyre még a világ legnagyobb számítógépei sem, miközben annyi energiát sem emészt fel, mint egy pislákoló villanykörte? Az idegtudománnyal foglalkozó szakemberek számára e kérdés megválaszolása hosszú ideje fontos célt jelent, Russell A. Poldrack most magyar nyelven is megjelent, “Az új gondolatolvasók” című könyve pedig annak izgalmas történetét mutatja be, hogy miként vált képessé a tudomány az emberi agy minden eddiginél részletesebb megfigyelésére. Ehhez az egyik legnagyobb segítséget kétségkívül az MRI, majd később a funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat (fMRI) feltalálása adta. Ezek a képalkotó eljárások arra teremtettek lehetőséget, hogy a neurológusok végre biztonságos keretek között tudják az agyműködést megvizsgálni. Emellett a pszichológiai funkciókat, és azok tettekben való megnyilvánulásait is segítettek megérteni. Például azt, hogy valaki miért bánt egy másik embert, vagy miért nem bírja abbahagyni a szerencsejátékot, és miként válik függővé.

A kutatók ma már biztosak abban, hogy az agyunk kisvilág-hálózatok elve szerint működik, és ezer meg ezer ilyen kapcsolat futtatható végig az emberi elmén. Ez azt jelenti, hogy az agyunk minden egyes neuronja hálózati összeköttetésben van egymással. Az fMRI elterjedése egyre több tudósban hozta felszínre azt a tudományos vágyat, hogy ezzel a módszerrrel végre feltérképezhető lehet az egyének belső, egyedi gondolatvilága is. Ez a fajta „gondolatolvasás” vagy „dekódolás” olyan messzire vitte a tudományos érdeklődést, hogy fMRI vizsgálatokkal próbálták előre megjósolni, a jövőben milyen tetteket hajt végre az ember. A tesztek megdöbbentő eredményt hoztak: a kutatók az fMRI segítségével 70 %-os pontossággal meg tudták előre mondani, hogy mit fog tenni a vizsgált személy.

Poldrack könyve a vizsgálati módszerek részletes bemutatása mellett külön fejezetekben elemzi az idővel és a korral járó változások hatásait is. A szerző szerint a folyamatosan megjelenő új technológiák hatalmas, talán most még elképzelhetetlen mértékű fejlődést fognak eredményezni az agykutatás, az emberi elme és az emberi jellem megismerése, illetve esetleges befolyásolása terén. A kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai is megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban és a www.pallasathenekiado.hu oldalon található webshopon keresztül.

Kapcsolódó tartalmak

Galéria