A Pallas Athéné Könyvkiadó novemberben ismét két lebilincselő könyvet mutatott be a Bölcs Vár patinás épületében. A Maria Serena I. Diokno, Hsin-Huang Michael Hsio és Alan H. Yang szerzőtrió által jegyzett, „Kína lábnyomai Délkelet-Ázsiában” c. könyv a kínai befolyás megállíthatatlannak tűnő globális terjeszkedését és annak eszközeit vizsgálja különleges alapossággal és érzékenységgel. Russel A. Poldrack „Az új gondolatolvasók” c. művéből pedig többek közt azt is megtudhatjuk, hogy szokásaink és káros függőségeink kialakulásáért mennyiben tehető felelőssé az agyunk, ill. egyáltalán hogyan képes kevesebb, mint másfél kilogramm élő emberi szövet olyan szellemi teljesítményre, amelyre még a világ legnagyobb számítógépei sem

Maria Serena I. Diokno, Hsin-Huang Michael Hsio és Alan H. Yang:

KÍNA LÁBNYOMAI DÉLKELET-ÁZSIÁBAN

Kína nem csupán „kemény” (gazdasági és katonai) eszközökkel, hanem az ún. „puha erő” (azaz diplomáciai, segélyezési és kulturális kapcsolatok támogatása) révén is megállíthatatlanul igyekszik kiterjeszteni globális befolyását az egyes délkelet-ázsiai országokban. A „Kína lábnyomai Délkelet-Ázsiában” c. tanulmánykötetből megtudhatjuk, hogy a kínai kormányzat milyen tudatosan köti össze külföldi segélyezési gyakorlatát kultúrájának és nyelvének terjesztésével Kína nemzetközi vonzerejének növelésére, és hogy Kína üzleti módszerei és tapasztalatai miért kívánatosabbak és népszerűbbek Délkelet-Ázsiában, mint a nyugati országok eljárásai.

Puha lábnyom, illetve puha erő alatt diplomáciai, segélyezési és kulturális lépéseket, döntéseket, illetve az ilyen jellegű kapcsolatok kiépítését és megőrzését értik a szerzők, hiszen álláspontjuk szerint erre is szükség van ahhoz, hogy Kína valódi, globális politikai szereplővé tudjon válni. A kötetben számos fontos kínai alapfogalommal, kifejezéssel is megismerkedhetünk, az esettanulmányokat pedig érdekes és tényszerű táblázatokon, ábrákon keresztül szemléltetik az írók.

A tanulmányok rámutatnak, hogy kínai befolyás növelését célzó „puha eszközök” közül a segélyezések mellett a kínai kultúrát és nyelvet népszerűsíteni hivatott Konfuciusz Intézetek munkái is rendkívül hatékonyak. A szerzők arra számítanak, hogy a „Konfuciusz Intézetek Program” további globális terjeszkedés előtt áll, a politikai támogatás növekedésével párhuzamosan egyre hangsúlyosabb lesz a jelenléte.

Maria Serena I. Diokno a Fülöp-szigeteki Egyetem történettudományi professzora, a Fülöp-szigetek Országos Bizottságának korábbi elnöke. Hsin-Huang Michael Hsiao a tajvani Academia Sinica Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, szociológia professzor a Tajvani Nemzeti Egyetemen és a Szun Jat-szen Nemzeti Egyetemen. Alan H. Yang a tajvani Chengchi Nemzeti Egyetem docense a Kelet-Ázsiai Tanulmányok Posztgraduális Intézetében, a Délkelet-ázsiai Tanulmányok Központjának ügyvezető igazgatója.

 

Russel A. Poldrack: AZ ÚJ GONDOLATOLVASÓK

Hogy működik az agyunk? Vajon saját személyiségünk befolyásolja azt, hogy milyen döntéseket hozunk meg az életünkben, vagy az egész csak neurológiai folyamatok végeredménye? És mi a helyzet a szokásainkkal vagy az esetleges függőségeinkkel? Ha mondjuk kényszeresen ragaszkodunk bizonyos tevékenységekhez, például kétszer visszamegyünk reggel megnézni, hogy bezártuk-e a bejárati ajtót, vagy éppen nem tudjuk letenni a cigarettát, akkor a személyiségünk vagy az agyunk a felelős mindezért? Russell A. Poldrack izgalmas, olvasmányos könyvéből megtudhatjuk, hogy mit árul el gondolatainkról az agyi képalkotás, és mi az, amit nem.

A technika és a tudomány fejlődésével ma már számos módszer létezik, amivel részletes képet lehet alkotni az emberi agyról, az idegrendszerről. Ehhez az egyik legnagyobb segítséget kétségkívül az MRI feltalálása adta. A mágneses rezonancia elvén működő képalkotás arra teremtett lehetőséget, hogy a neurológusok végre biztonságos keretek között tudják az agyműködést megvizsgálni. Emellett a pszichológiai funkciókat, és azok tettekben való megnyilvánulásait is segített megérteni. Például azt, hogy valaki miért bánt egy másik embert, vagy miért nem bírja abbahagyni a szerencsejátékot, és miként válik függővé. Az fMRI elterjedése pedig egyre több tudósban hozta felszínre azt a tudományos vágyat, hogy ezzel a módszerrel végre feltérképezhető lehet az egyének belső, egyedi gondolatvilága is.

A szerző szerint az fMRI és a folyamatosan megjelenő új technológiák hatalmas, talán most még elképzelhetetlen mértékű fejlődést fognak eredményezni az agykutatás, az emberi elme és az emberi jellem megismerése, illetve esetleges befolyásolása terén.

Russell A. Poldrack amerikai pszichológus és neurológus. A Stanford Egyetem pszichológia professzora, a Stanford Neurológiai Intézet tagja, a Reprodukálható Neurológia Stanfordi Központjának igazgatója. A 2014-es stanfordi kinevezése előtt a Kaliforniai Egyetemen és a Texasi Egyetemen is tevékenykedett. Laboratóriuma a kognitív idegtudomány eszközeit használja annak megértésére, hogy a döntéshozatal, a végrehajtói kontroll, a tanulás és az emlékezés milyen módon megy végbe az emberi agyban.