Dr. Sinkó Erikával, business/life coach, trénerrel beszélgettünk a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában megjelent „Emberközeli vezetés” c. könyv legfontosabb gondolatairól, a vezetési módszerek és eszközök átalakulásáról ill. az empátia és a rendeltetés fontosságáról az üzleti életben.

A Sudhanshu Palsule – Michael Chavez szerzőpáros most magyarul is megjelent sikerkönyvének szakmai szerkesztőjeként hogyan foglalná össze a könyv fő üzenetét? Kinek, kiknek ajánlaná leginkább?

 Egy olyan könyvről van szó, ami személyes történeteken keresztül mutatja be, hogy mi is tulajdonképpen az emberközeli vezetés. Éppen ezért az egész könyv narratívája is „emberi”. Beszéljünk kis-, közép- vagy nagyvállalkozás vezetőjéről, vagy csak ha magánemberként érdekel valakit ez a téma, szerintem mindenki számára igazán tanulságos olvasmány lehet. Hasznos és konkrét technikákat mutat be olvasójának, miközben olyan kérdéseket tesz fel, amelyek mellett nem mehetünk el, egészen egyszerűen „muszáj” rajtuk elgondolkoznunk és válaszokat keresnünk rájuk.

Önnek mi tetszett leginkább a könyvben?

Nagyon megfogott a könyv módszertani felépítése, a szerzők közös gondolkodása, és ahogy az egyes témaköröket egymásra építették. Kitűnően tudja vezetni az olvasó figyelmét a kötet, miközben végig fenntartja az érdeklődést. Kedvenc részt nem is tudnék kiemelni, mert az egész koherensen ragadott magával. És nemcsak mint lektort, hanem mint olvasót is, mert minden fejezetet, minden gyakorlati vagy empirikus történetet rá tudtam illeszteni a saját életemre, a munkámra és a magánéletemre egyaránt. Mivel vállalati vezetőket is rendszeresen coach-olok, számos cégnél tartok hasonló jellegű tréningeket, ezért több olyan módszertani segédanyagot találtam a könyvben, amit magam is tudok majd használni, hasznosítani a munkám során.

 A szerzők elsősorban az amerikai üzleti tapasztalatokból indultak ki, érvényesek ezek a trendek a magyar piacon is? A magyar vezetők ezzel mennyire tudnak azonosulni?

Azt gondolom, a szerzők által képviselt újfajta vezetési szemlélet nemcsak megállja a helyét a magyar vállalati szektorban, hanem igény is van rá. Annak ellenére, hogy amerikai perspektívából indul ki a könyv, rendkívül jól lehet ezt a fajta vezetési modellt alkalmazni itthon is. Hiszen hazánkban is egyre több olyan cégvezető van, aki nyitott erre az empatikus, emberközeli vezetési metódusra. Számos alkalommal kerestek meg már engem is, hogy ilyen jellegű coachingra lenne szükségük.

És mennyire van nehéz dolga annak, aki ezt a gyakorlatban is alkalmazni szeretné?

Szerintem nem nehézségről van szó, hanem inkább arról, hogy rendkívül időigényes a folyamat. Ez az, amit egy vállalati vezetőnek vállalnia kell! Amit a könyvben a szerzők is külön kiemelnek, hogy sokszor a járt utat járatlanra kell cserélni, vagy éppen a profitorientáltságot kell kevésbé hangsúlyosan szem előtt tartani. Számos cég van egyébként, akik már eszerint sikeresen működnek Magyarországon is. Sok közöttük a fiatal, start-up vállalkozás, de számos régebben alakult cég is alkalmazza már a kötetben kifejtett, vagy az ahhoz hasonló vezetési technikát.

Ön coach-ként milyen tanácsot adna egy olyan hazai cégvezetőnek, aki szeretné ezt az elsősorban empátián alapuló és a cég rendeltetését, küldetését fókuszban tartó modellt alkalmazni?

Elsősorban a vezetőnek magának kell tudni azonosulni ezzel a humán fókusszal, majd a cég egész menedzsmentjének kell hitelesnek lennie ennek kommunikációjában, hogy az egész vállalaton belül a gyakorlatban is meg tudják ezt valósítani. Hogy minden dolgozó magáénak érezze, vagyis a közös cél, a rendeltetés – ahogy a szerzőpáros használja a fogalmat – valósággá és a teljes cégkultúra részévé váljon. Ez egy nagyon rugalmas hozzáállást vár el a menedzsmenttől, amit a könyv is többször hangsúlyoz, és ez nem feltétlenül könnyű, de azt gondolom, izgalmas kihívás, ami hosszú távon meghozza a várt profitot.

 Ha már a profitot hozta szóba, a könyv egyik másik izgalmas tézise, hogy nem szabad mindig és minden körülmények közt a rövid távú haszonmaximalizálásra törekedni, hiszen ha egy vállalat a rendeltetését megtalálva, egy nagyobb, a világot jobbá tevő cél érdekében dolgozik, a profit is jönni fog. Ez Ön szerint utópia, vagy realitás?

Nézetem szerint ez a gondolat realitás tud lenni itthon is, de tény, hogy van olyan vállalati környezet, vagy lehetnek olyan körülmények, amikor csak utópiáról beszélhetünk. Egy olyan cégnél, ahol a dolgozók bemennek reggel kilencre, majd hazamennek este ötkor és ennél többet nem is várnak a munkanaptól, nos ők valószínűleg egy magasztosabb céllal nem igazán akarnak azonosulni. Az ilyen vállalatok esetében csak utópiaként lehet felfogni az emberközeli vezetés útmutatását, hiszen már az alsóbb szinteken megbukna az elmélet.

És milyen cégen belül tud mégis megvalósulni a rendeltetés elve?

Ott tud igazán valósággá és a hosszú távú üzleti siker alapjává válni az emberközeli vezetés módszere, ahol a menedzsment képes egy olyan belső hangulatot megteremteni, egy olyan empatikus működési folyamatot létrehozni, amelyben a dolgozók boldogan, elhivatottan mennek be minden egyes nap dolgozni. Hiszen érzik, hogy egy nagy közösség és egy fontos cél részei, amelyben közös a boldogulás és a boldogság is. Ebben a relációban az adott cégvezető a tartós profitot úgy tudja elérni, hogy közben normál, humánus keretek között képes foglalkoztatni és megtartani munkavállalóit.

Jelen kötet is utal arra, hogy kiszipolyoztuk a Földet, illetve hogy a modern cégvezetésben mennyire fontossá lett a környezettudatosság. Ön is azt tapasztalja, hogy a kortárs menedzserkönyvek szinte mind kitérnek erre a témára? Az általános aggodalmakon túl, mi lehet ennek az oka?

Igen, a Pallas Athéné Könyvkiadó jóvoltából megjelent sikerkönyvek közt is számos kitér erre a témára. Azt gondolom, hogy az új cégvezetői generáció, és alapvetően a teljes mai fiatal generáció számára rendkívül fontos a környezettudatosság, az újrahasznosítás. Mindez központi szerepet tölt be az életükben, és kifejezetten zavarja őket, ha ez nincs meg egy cég értékrendjében. Emiatt bizony akár munkahelyet is váltanak, ha azt érzik, hogy nem tudnak azonosulni egy olyan vállalati kultúrával és vezetéssel, amely nem ökotudatos. A vállalatokkal szemben egyre inkább társadalmi elvárás is, hogy aktív szereplők legyenek egy élhetőbb környezet megteremtésében.

A szerzők egyfajta inspirációnak, motivációnak szánták a könyvet, hogy emberségesebb és empatikusabb munkahelyek, cégek, cégvezetők és emberek  vegyenek minket körül. Ön mit javasolna még ezen túlmenően, hogy egy szebb és boldogabb jövőre ébredhessünk?

Azt javasolnám mindenkinek, hogy feltétlenül olvassák el ezt a remek könyvet, mert bár elsősorban a cégvezetésre koncentrálnak az írók, de az alapvető emberi értékek fontosságára hívják fel a figyelmet. Egy olyan kötetről beszélünk, ami nemcsak olvasmányos, de izgalmas felismeréseket és érdekes gyakorlati technikákat is bemutat. Hogyan legyünk emberségesebbek, empatikusabbak, és hogyan találjunk rá a létezésünk céljára. Azt gondolom, erről nemcsak olvasni kell, hanem meg is kell tudni valósítani a mindennapi életben. Ne csak olvassunk róla, hanem csináljuk!

 

 

Dr. Sinkó Erika – business és life coach, tréner, az „Életbelépő tréning” és az „Életbelépő Juniorprogram” alapítója, amelyek kommunikációs és tárgyalási technikák mellett önismereti és személyiségfejlesztő, valamint jogi ismeretek megszerzésére is lehetőséget adnak. Korábban kereskedelmi, reklám és marketing területen dolgozott és szerzett olyan tapasztalati tudást, amelyet trénerként is hasznosítani tud.  

Galéria