Lévay Paula női karrier-coach tanácsadóval, a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában megjelent „Vezetési intelligencia” c. könyv fordítójával beszélgettünk a kötet Bölcs Várban tartott nyilvános könyvbemutatóján a kiváló vezetők 5Q-járól. Valamint arra is kerestük a választ, hogy mi a különbség női és férfi vezetők között, és tényleg van-e biztos recept arra, hogy miként váljon valaki kimagaslóan jó vezetővé?

Hogyan határozná meg a „Vezetési intelligencia – a kiváló vezető 5Q-ja” című könyv legfontosabb üzenetét? Kiknek ajánlaná leginkább elolvasásra?

A legfontosabb üzenet véleményem szerint, hogy a vezetés univerzális dolog. A világ különböző tájain ugyanazt jelenti, hiszen az emberek alapvetően mindenhol ugyanúgy működnek. Emellett a vezetőnek óriási a felelőssége, nagy hatással van a szervezetre és az összes munkatársára, érdekelt félre, a fizikai környezetére, ezért elengedhetetlen, hogy komolyan vegye saját vezetői fejlődését.

A könyvet elsősorban olyan vezetőknek ajánlanám, akik gyakran olvasnak menedzsment-irodalmat, és szeretnének átfogó képet alkotni a vezetés különféle szintjeiről, az ahhoz szükséges képességekről. Ebben segítheti őket, hogy a fejezetek végén úgynevezett cselekvési pontok vannak, például: „A politikai sikerhez vezető hét lépés”. Ezeknek a pontoknak a segítségével könnyebben feldolgozhatják az olvasott fejezetet.

Önnek személyesen miért tetszett a kötet?

Azért tetszett, mert érthetően és világosan lebontja, valamint elkülöníti az 5Q koncepción belül, a vezetés különféle szintjein milyen intelligenciákra van szükség. Rávilágít a működések mögött rejlő mozgatórugókra. Olyan, mint egy receptúra, amely arról szól, milyen hozzávalókból és hogyan „főzzünk” kiváló vezetőt.

A szerzők 5 vezetési tényezőt – kognitív intelligencia (IQ), érzelmi intelligencia (EQ), politikai intelligencia (PQ), ellenállóképesség (RQ) és erkölcsi szilárdság (MQ) – vesznek sorra és mutatnak be, gyakorlatias példákkal szemléltetve. Mit gondol, mennyire életszerűek, és egyáltalán másolhatók-e ezek a minták, mit lehet tanulni belőlük?

A könyvben szereplő példák jól alátámasztják az érvelést, sokféle területről olvashatunk történeteket, mind a közszférából, mind a multinacionális világból mintákat hoz a szerző. Érdekessé teszi ezeket, hogy különböző – a keleti és nyugati – kultúrákból merítenek (Omán, Anglia), és nem hiányozhat a példasorból Trump elnök sem.

Tetszett, hogy mind az 5Q-val kapcsolatban tanultam valami újat. Például, hogy milyen fontos a vezető azon képessége, hogy kényszerítő érveket sorakoztasson fel álláspontja mellett a többiek meggyőzéséhez. Ehhez nagyon erős kognitív képességekre van szüksége, és valóban, a szervezet egyre magasabb szintjein elengedhetetlen a magasabb és magasabb IQ. Az EQ-nál fontos annak felismerése, hogy a vezető egy új fejlesztés megvalósításakor azért ütközhet falakba, mert a munkatársak neheztelése – ami egy korábbi tapasztalataikból fakadó lelkiállapot – oka lehet annak, hogy passzívan ellenállnak a változásoknak. A PQ résznél volt egy nagyon találó mondat: a politika arról szól, hogy addig tárgyaljunk a lehetetlenről, amíg lehetségessé válik. Ez a gondolkodás átalakítása. Ebben benne rejlik az a szándék, hogy az én tervem keresztülvitelével érjünk el közösen előrelépést, de ehhez az emberek meggyőzését, azaz az EQ módszereit használom. Az RQ, avagy reziliencia vagyis lelki rugalmasság – vagy kudarctűrő-képesség – manapság azért sikertéma, mert összetett, folyamatosan változó, bizonytalan világunkban felértékelődik a jelentősége az üzleti életben és a vezetésben is annak, hogy mennyire vagyunk képesek jól és gyorsan reagálni a változásra. Az MQ pedig azért a kedvencem mind közül, mert az előző könyv, amit fordítottam – szintén a Pallas Athéné Kiadónál megjelent – Az etikus vezető már megismertetett ezzel a fogalommal.  Ez a mű nagyon alaposan és részletesen, ókori és modern kori filozófusokat idézve – ugyanakkor a legaktuálisabb vállalati példákat sorolva – foglalkozik az etikus (morális) vezetéssel. A Vezetési Intelligencia című könyvben viszont sikerült nagyon egyszerű, kézzelfogható példával megvilágítani, hogy miként kell egy kiváló vezetőnek a belső erkölcsi iránytűjét használnia ahhoz, hogy közben az üzleti eredményeket is hozza.

Hogyan lehet ezeket a szakmai zsargonban „soft skillnek” nevezett készségeket egyáltalán fejleszteni, a rossz mintákat megváltoztatni, a személyiségből fakadó viselkedést felülírni?

Ez egy bonyolult kérdés, nem is lehet röviden megválaszolni. Mindenképpen fontos az önreflexió, a szakmai igényesség. Fontos, hogy megfogalmazzuk magunkkal szemben is, hogy mik az elvárásaink, hogy törekedjünk a kiválóságra, miközben nyitottak maradunk az újra is, legyenek azok fejlesztő eszközök, tanácsadás, vagy coaching.

Mi különbözteti meg az igazán nagy formátumú, kiváló vezetőket a pusztán „jó” vezetőktől?

Ebből a könyvből értettem meg azt, hogy legfelsőbb szintű vezetőknek a lehető legnagyobb politikai intelligenciával kell rendelkezniük, itt az érzelmi és a morális intelligencia kisebb jelentőségű. Ők tehát túllépnek azon a szinten, ami az általános vezetőktől elvárt, amit Daniel Goleman tanított az érzelmi intelligenciáról. Ezért tartom nagyon nehéznek az executive coachok feladatát, akiknek olyan kérdésekben, elakadásokban kell támogatniuk a felső vezetőket, ahol ritka a fehér és fekete, az úgynevezett „más szempontok” kerülnek előtérbe.

Beszéljünk egy kicsit speciálisan a női vezetőkről! Az 5 faktor terén milyen különbségek vannak a női és a férfi vezetők között? Miért fontosak ezek a különbségek?

Nőket támogató coachként nekem eddig az EQ-val és a rezilienciával volt több dolgom: szerintem a nők leginkább ezzel foglalkoznak, amikor fejlődni szeretnének. Az EQ-val azért, mert érzik, hogy az az ő erősségük, ott általában erősebbek, mint a férfi vezetők, a rezilienciával pedig azért, mert ebben gyengébbnek érezhetik magukat. Magyarországon nagyon erőteljes elvárások vannak a nőkkel szemben, a hagyományos szerepfelfogás akadályokat gördít eléjük, aminek legyőzéséhez erősíteni kell a rezilienciára való képességüket. Ismert az a hasonlat, hogy ha a karriert egy futópályának képzeljük el, akkor a férfi a belső körön fut, a nő pedig a jóval hosszabb külső körön, ráadásul gátfutásban, súlymellénnyel. Van benne igazság. Nem lehet véletlen, hogy a legfelsőbb szintű vezetésben nagyítóval kell keresni a nőket Magyarországon.

Mi lenne a személyes, legfontosabb tanácsa annak, aki ma Magyarországon nőként szeretne sikeres vezető lenni?

A legfontosabb itt is az, hogy ismerje magát. Azt javasolnám, hogy tartson mély önvizsgálatot, gondolja végig, hogy mi a motivációja, mi az, ami hajtja. Mi a fontos: a siker, a pénz, a csillogás? Vagy van valami mély elkötelezettsége, egy konkrét elképzelése, hogy milyen vezető szeretne lenni? Válaszoljon ezekre a kérdésekre, őszintén. Ne felejtsük el: a vezetés nem való mindenkinek. Itt nőkre és férfiakra egyaránt gondolok.

Lévay Paula – női karrier coach, menedzsment könyvek fordítója, jogi szakfordító, a LanguagePro fordító és nyelvi szolgáltató cég alapítója. Coachként nők karriercéljainak fejlesztésével foglalkozik, amely karrier megvalósulhat vállalkozóként vagy szervezetben is, erőssége az önismeret fejlesztése és a személyes márkaépítés. Korábban multinacionális nagyvállalatnál és nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott szakfordítóként, HR és marketing területen.

Galéria