A Pallas Athéné Könyvkiadó februárban három új bestsellerének bemutatóját tartotta a Bölcs Várban. Eitan Y. Wilf „Kreativitás igény szerint” című könyve az üzleti innovációk, a kreativitást fejlesztő gyakorlati módszerek és a tudásmenedzsment világának átfogó elemzésére vállalkozik. A „Hogyan őrizzük meg a hidegvérünket?” című kötet Seneca „De ira”, vagyis „A haragról” című írásának korszerű újrafordítása az amerikai James Romm szerkesztésében, amely az eredeti latin szöveggel együtt kínál érdekes útmutatást indulataink megfelelő kezelésére. Michael Tai „Kína és szomszédai” című műve pedig objektíven és közérthetően vizsgálja Kína szövevényes külkapcsolatainak alakulását a szomszédos ázsiai országokkal.

Eitan Y. Wilf: Kreativitás IGÉNY SZERINT

Vajon a kreativitás lesz a XXI. századi üzleti modellek leglényegesebb pontja? Lehetséges az alkotást, az innovációt is automatizálni? Hogyan tudják a vezetők a munkatársaik kreativitását fejleszteni, illetve kockázatvállalási képességüket ösztönözni? A könyv számos példán és érdekes interjún keresztül tárja fel olvasójának, mi is rejlik a modern innovációk kreatív kulisszái mögött.

A könyv elején Eitan Y. Wilf rávilágít arra, hogy mivel napjaink gazdasági és üzleti környezete elsősorban az azonnali eredményeket díjazza, ez a cégeket az innovációs folyamat leegyszerűsítésére és felgyorsítására ösztönzi. A „posztfordista” üzleti rendszer ráadásul az információs technológia, az adatelemzés és a mesterséges intelligencia segítségével a fogyasztók változó igényeihez nemcsak alkalmazkodni képes, de már azelőtt reagálni tud a látens igényekre, mielőtt azok ténylegesen megjelennének.

A „Kreativitás igény szerint” című könyv nemcsak hiánypótló összegzés a legújabb „design thinking” szemléletű technikák kapcsán, de egyfajta figyelemfelhívás is arra, hogy hol és hogyan képes az innováció rendszerszerűen működni, mire érdemes figyelnünk, és miből kell tanulnunk ennek kapcsán.

Eitan Y. Wilf antropológus adjunktus a Hebrew University of Jerusalem szociológia és antropológia tanszékén. Szakterülete a kulturális antropológia, ezen belül elsősorban a kreatív gyakorlatok szervezeti átalakulására koncentrál kutatásaiban. Kiemelten foglalkozott a jazz zene akadémiai programokban történt intézményesítésével, a művészetet létrehozni szándékozó algoritmusok és robotok fejlődésével és a rutinszerű üzleti innovációkkal. E témában két nagysikerű könyve is megjelent, emellett tanulmányait több folyóiratban is publikálta.

 

Seneca: HOGYAN ŐRIZZÜK MEG A HIDEGVÉRÜNKET?

„A harag egyfajta őrültség, ugyanis magas árat fizetünk értéktelen dolgokért” – írta a híres, ókori, sztoikus filozófus és drámaíró, Lucius Annaeus Seneca. „De ira”, vagyis „A haragról” című műve ma is épp olyan aktuális, mint évszádokkal ezelőtt. Az i. sz. 52-ben keletkezett írás elsősorban arra hívja fel a figyelmünket, hogy a harag ellen hívjuk segítségül a racionalitást, és cselekedjünk átgondoltan.

A James Romm által szerkesztett és újrafordított szöveg rámutat arra, hogy a mai világban is sokat tanulhatunk az ókori bölcsek tanításaiból. Napjaink kontextusában Romm többek között azt ajánlja, hogy elevenítsük fel legutóbbi élményünket, amikor valaki felbosszantott bennünket, például, ha valaki bevágott elénk autóval, vagy zárva volt a bolt, mire odaértünk, stb… Igazából mit számít mindez a klímaváltozás árnyékában vagy egy nukleáris háború kirobbanásának fenyegetésében? – kérdezi.

De hogyan tudunk a haragon úrrá lenni? Seneca műve izgalmas válaszokat nyújt át a ma emberének a harag legyőzéséhez, és összefoglalót ad a bölcs önuralomhoz vezető útról. A könyv emellett erkölcsi, etikai iránytűként is szolgálhat ahhoz, hogy hogyan éljünk haragmentesen a mindennapokban, és hogyan kezeljünk különböző embereket, illetve kiélezett helyzeteket anélkül, hogy ez az indulat elragadna bennünket.

James Romm amerikai író, kritikus, a New York állami Bard College irodalomprofesszora. Az ókori görög és római kultúrára és civilizációra szakosodott. Áttekintései és esszéi megjelentek többek között a Wall Street Journalban, a London Review of Books-ban, valamint a Daily Beastben. Guggenheim-ösztöndíjas (1999–2000), majd Birkelund-ösztöndíjas volt a New York-i Közkönyvtár Dorothy és Lewis B. Cullman Írók és Tudósok Központjában (2010–2011), valamint életrajzi ösztöndíjat nyert a New York-i City University Leon Levy Központjában (2014–2015). Hudson Valleyben él feleségével és három gyermekével.

 

Michael Tai: Kína ÉS szomszédai

A könyv Kína folyamatosan növekvő, egyre hangsúlyosabb szerepét mutatja be a világban, és legfőbb célja, hogy a nyugati világ olvasóközönsége számára is bepillantást engedjen a sajátos kínai gondolkodásmód rejtelmeibe, valamint Kína belső működésébe.

Kína évszázadokon keresztül magabiztosan töltötte be Ázsia kulturális, gazdasági és politikai vezető hatalmának szerepét. Új keletű előretörésével kapcsolatban azonban aggodalmak, sőt bizonyos helyeken félelmek is tapasztalhatók. Mit jelent Kína felemelkedése a nemzetközi politikai-gazdasági rendszer szempontjából? Kína vajon felelősségteljes szereplő a világpolitika nagy sakkjátszmájában? A békét és a prosperitást fogja erősíteni, vagy saját érdekeit követi majd mások rovására?

A „Kína ÉS szomszédai” című könyv érdekes történelmi időutazásra invitálja az olvasót, és segít megérteni az egyik legnehezebben megismerhető világhatalmat. A kötet hitelességét erősíti, hogy a szerző több helyen is speciális kínai terminológiát használ, valamint számos érdekes történelmi forrással, idézettel támasztja alá saját érvei és állításai létjogosultságát. A könyv tulajdonképpen egy olvasmányos történelemkönyv, amely Kína külpolitikájának belső mechanizmusát tárja fel az olvasó előtt.

Michael Tai a kelet-ázsiai tanulmányok professzora, a Pekingi Technológiai Intézet csuhaji (Zhuhai) campusának és a Malajziai Egyetem Kína-tanulmányok Intézetének munkatársa. Előzőleg tanácsadóként dolgozott, és fejlesztési, valamint pénzügyi ismereteket oktatott a Cambridge-i Egyetemen, illetve Kínában, Kirgizisztánban és a Belarusz Köztársaságban. Kína nemzetközi kapcsolatainak szakértőjeként a „US–China Relations in the Twenty-First Century” (2015) című könyv szerzője, továbbá rendszeresen publikál a The Diplomat és a South China Morning Post című lapokban.