A Pallas Athéné Könyvkiadó májusban négy különleges bestsellert mutatott be a hazai olvasóközönségnek. Matolcsy György immár magyar nyelven is megjelent „Amerikai Birodalom vs. Európai Álom” c. műve széles történelmi perspektívában elemzi az Amerikai Birodalmat, a fennálló világrendet, a világpolitika kulcsszereplőinek motivációit, az euró kudarcát, valamint a Magyarország sikere előtt álló történelmi lehetőségeket. Pablo Sendra mérnök és Richard Sennett szociológus professzor nagy sikerű kötete a várostervezés egyedi, a szokványostól eltérő folyamatait és lehetőségeit tárja fel az olvasók előtt. Ulf Löwenhav stratégiai tanácsadó sikerkönyve egy briliáns összefoglaló mindarról, amit az emberi, vezetői döntések mögött álló, nem tudatos hajtóerőkről tudunk. Angus Forbes formabontó kötetében pedig nemcsak a bioszféra egyre gyorsuló pusztulására hívja fel a figyelmet, hanem erre megoldásként egy, a bolygónk globális kormányzására hivatott hatóság felállítását is sürgeti.

Matolcsy György
AMERIKAI BIRODALOM VS. EURÓPAI ÁLOM
Az euró kudarca

„A gazdaságpolitika alakításában eltöltött évtizedek után megerősíthetem, hogy egy sikeres gazdasági modell biztosításához nemcsak a nemzet belső erőforrásainak, karakterének feltárására van szükség, hanem a külső környezet értékelésére is” – vallja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ehhez a „térképalkotási munkához” nyújt szakértő támogatást az őszi, nemzetközi bemutató után most magyar nyelven is megjelent „Amerikai Birodalom vs. Európai Álom” című kötete, amelyhez Orbán Viktor miniszterelnök írt előszót.

A szerző a formálódó, új világrend egyértelmű jeleként értékeli Ázsia felemelkedésének és Európa lemaradásának egyre több dimenzióban tetten érhető jeleit. „Az európai nemzeteknek minden lehetőségük rendelkezésre állna, hogy meghatározóbb szerepet töltsenek be a világban, ám ez csak úgy lehetséges, ha a birodalmi törekvések lekerülnek a döntéshozók napirendjéről, és ismételten a nemzetek megerősítése kerül előtérbe” – hangsúlyozza.

Matolcsy György szerint, ha Magyarország mind egyéni, mind nemzeti szinten megérti a globális folyamatokat, és új, a keleti bölcsességet a nyugati nyitottsággal ötvöző, sikeres stratégiát dolgoz ki, akkor a változó világrend egyik nagy nyertese lehet. Kihasználva azt, hogy napjainkban hazánk a kontinens egyik legizgalmasabb, gondolatébresztő alkotóműhelye, kiemelkedően fontos, hogy Magyarország is hozzájáruljon az Európai Unió és az euró megreformálásáról szóló gondolkodáshoz.

Matolcsy György 2013 óta a Magyar Nemzeti Bank elnöke, továbbá a Költségvetési Tanács tagja. Ezt megelőzően, 2010 és 2013 között nemzetgazdasági miniszter, 2000 és 2002 között pedig gazdasági miniszter volt. 1995 és 2000 között a Privatizációs Kutatóintézet, majd 2002 és 2010 között az ebből alakult Növekedési Intézet igazgatói tisztségét töltötte be. 1991 és 1993 között a magyar kormány képviselőjeként a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában dolgozott. 1990-ben a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadója, a Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet titkára volt. Karrierjét a Pénzügyminisztériumban kezdte 1978-ban, 1985-ben pedig a Pénzügykutatási Intézethez csatlakozott tudományos kutatóként.

Pablo Sendra és Richard Sennett
A RENDEZETLENSÉG MEGTERVEZÉSE
Kísérletek és zavarok a városban

A könyv olyan kísérleteket mutat be, amelyek a túlszabályozott környezetet megbontva elősegítik a közösségi terek rugalmasabb, emberközpontú és több felhasználási potenciált kínáló kialakítását. A városok mindig is a szabadság, az innováció és az emberi kapcsolatok sűrűsödési pontjaiként szolgáltak, közösségi tereik komoly társadalmi szerepkört töltöttek be. A szerzők szerint eleven és nyitott város ma már nem jöhet létre csak úgy magától. Hol kezdett az utca inkább szétválasztó, mintsem egyesítő elemként szolgálni? Mikor vették át a hatalmat a gépjárművek és a kereskedelem a köztereink felett? – teszik fel a kérdést.

A kötet arra is figyelmeztet, hogy egy korszerű városstratégiának tartalmaznia kell egy visszacsatolásra, javításra, karbantartásra szolgáló fenntartható mechanizmust: erre mindenképpen gondolniuk kell a helyi hatóságoknak, a közösségi szervezeteknek, a fejlesztőknek és a várostervezőknek egyaránt.

Pablo Sendra építészeti és várostervezési munkásságát akadémiai kutatásokkal kombinálja. Fő témája a nyilvános tér megtervezése. Doktori disszertációját a londoni szociális lakóövezetek nyilvános tereiről írta. Jelenleg az Egyesült Királyságban, az UCL Bartlett School of Architecture-ban, valamint a David Game College Egyetemi Alapítvány programjában tanít területi tervezést.

Richard Sennett szociológusként olyan témákkal foglalkozik, mint a munkahelyen, a családon és a társadalmi osztályokon belül bekövetkező változások, továbbá a városi környezet és a társadalom, benne a modern világ városi életre gyakorolt hatásai. Jelenleg a Columbia Egyetem professzora.

Ulf Löwenhav
AZ AKTÍV GONDOLKODÁS HATALMA
Hogyan váljunk reziliens szembehelyezkedőkké az elkötelezett gondolkodás erejével

A legújabb szervezetfejlesztési és pszichológiai kutatásokra is alapozott kötet nagyszerű útmutatóként használható arra, hogy a bennünk rejlő gyengeségek felismerésével és uralásával miként tehetjük jobbá döntéseinket. A szerző célja, hogy a passzív gondolkodás fázisából – amelyben a leggyakrabban működünk, és amit az igazi tudatosság hiánya, a gyors, gyakran rossz döntések jellemeznek – eljuthassunk az aktív gondolkodás szintjére, amelyben képesek vagyunk összeszedettek lenni, magabiztosan és jóval logikusabban gondolkodni. Ez komoly erőfeszítést igényel hiszen, ha valami újjal állunk elő, ellentétbe kerülhetünk mások álláspontjával, és általános elutasítás lehet az osztályrészünk. Ám annak érdekében, hogy a vállalati célkitűzéseket sikeresen és hatékonyan megvalósíthassuk, sokszor bizony a „sarkunkra kell állni”. Rugalmasan és kitartóan kell képviselnünk az álláspontunkat, azaz rezilienssé kell válnunk.

Ulf Löwenhav az Aalto Capital Group ügyvezető üzlettársa, befektetési és stratégiai tanácsadó. Emellett a Stockholm Business School viselkedésgazdaságtani tanszékének docense, a Henley Business School kutató munkatársa és a DBA-cím birtokosa. Szakterülete a pénzügyi stratégiai döntések kérdése. Svédországban él.


Angus Forbes
BOLYGÓNK GLOBÁLIS HATÓSÁGA
Hogyan védhetjük meg a bioszférát?

Gazdaságunk hernyója egyre kövérebbre hízik, és napról napra egyre többet nyel el biofizikai levelünkből – adja meg könyve alaphangját a neves pénzügyi tanácsadóból elkötelezett környezetvédővé avanzsált szerző. Tényekkel, adatokkal és változatos statisztikákkal támasztja alá, hogy megfelelő gazdaságszabályozási lépésekkel ez igenis lehetséges.

A szerző érzékletesen fejtegeti, milyen hatalmas és összetett pusztító gépezetet építünk, és ha minden így marad, 2050-ig viharos gyorsasággal merülünk alá a biofizikai pokolba. Olyan világméretű problémával nézünk szembe, amelyet a független országok rendszere és multilaterális szervezeteik képtelenek kezelni. Elég csak arra gondolni, hogy bár az ENSZ 1972-es stockholmi nyilatkozata kimondta, hogy a Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni, mégis mekkora pusztítás érte azóta is legfontosabb globális erőforrásunkat, a bioszférát.

Forbes hisz abban, hogy az emberiség most a világméretű önrendelkezés első megnyilvánulásának küszöbén áll, és létrehozza bolygónk globális hatóságát. Mi, a Föld immáron egymással összeköttetésben álló népessége személyes szuverenitásunk egy részének átruházásával megvalósíthatjuk mindezt. A mű célja éppen a meggyőzés, hogy mind többen csatlakozzanak a globális önrendelkezés e megnyilvánulásához

Angus Forbes egykor a londoni City neves pénzügyi tanácsadója, a James Capel és a Merrill Lynch tőzsdeügynökség, valamint a GLG Partners alapkezelő cég tapasztalt szakértője volt, mindemellett pedig elkötelezett környezetvédő. 2007-ben azonban kilépett a pénzügyi szféra kötelékéből, és egy merőben új, hatékonyabb, transznacionális összefogás kialakítása érdekében tevékenykedik.