A Pallas Athéné Könyvkiadó júliusban ismét négy vadonatúj bestsellert hozott el a hazai olvasóknak a legnagyobb külföldi egyetemi könyvkiadók kínálatából. „A modern távol-keleti vállalatvezetés művészete” c. népszerű kötet részletesen bemutatja a mai kínai, japán és koreai vállalatirányítási módszereket. Andreas Schühly, Frank Becker és Florian Klein „Valós idejű stratégia” c. sikerkönyve a gyorsan változó világban nélkülözhetetlen, dinamikus stratégiai menedzsment megvalósításához ad izgalmas útmutatót. Juan Du „A sencseni kísérlet” c. művében azt elemzi, hogy egy 40 évvel ezelőtt még mezőgazdasági területből hogyan lett mára Kína egyik legfejlettebb technológiai központja. „A közgazdaságtan humanizálása” c. könyv pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a közgazdászoknak miért fontos újra felfedezniük az emberi érzések, gondolatok és motivációk széles skáláját.

Yu Sing Ong : A modern távol-keleti vállalatvezetés művészete

A kínai, japán és koreai vezetési stílus alkalmazása a munkahelyen

Yu Sing Ong – aki karrierjét New Yorkban, a Wall Streeten kezdte – azt vallja, szükség van arra, hogy nyugati menedzserek is alkalmazzák az ázsiai vállalatvezetés egyes elemeit, és hasonlóképp, az ázsiai vállalatoknak is meg kell érteniük a nyugati üzleti gyakorlatot. Ezáltal áthidalhatják a kultúrák közötti szakadékot és a legjobb, nyugati és keleti elemeket egyaránt tartalmazó módszereket használhatják munkájuk során. Sőt azt is levezeti, hogy a konfucianizmus, a taoizmus és a buddhizmus hogyan járultak hozzá a modern távol-keleti vállalatvezetés művészetéhez.

A könyv konklúziója: ha a nyugati menedzserek tartós, a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatok kiépítésére törekednek távol-keleti partnereikkel, ahhoz meg kell érteniük üzleti kultúrájukat is – ehhez nyújt rendkívül hasznos kalauzt Yu Sing Ong. Ugyanakkor a Távol-Kelet művelődéstörténete iránt érdeklődők is izgalmas adalékokat, példákat ismerhetnek meg a kötetből.

 Yu Sing Ong egyetemi docens. Több mint 29 éves felsővezetői tapasztalattal rendelkezik a bankszektorban, kutatásban, tanácsadásban és a felsőoktatásban. Karrierjét New Yorkban kezdte az 1980-as években, majd visszatért Szingapúrba. Vállalkozóként három társaságot alapított, és a térség több mint 500 magán- és állami vállalata számára nyújtott tanácsadási szolgáltatást.

Andreas Schühly, Frank Becker, Florian Klein: Valós idejű stratégia

Amikor a stratégiai előrejelzés és a mesterséges intelligencia találkozik

 Valós idejű stratégia? Igen, ez lehetséges! A tények, adatok és álhírek hullámaiban irányító döntéshozóknak technológiai alapú megoldást javasolnak a szerzők, a mesterséges intelligencia tudatos alkalmazásával. Emellett pedig bemutatják azt is, miként javíthatjuk a körülöttünk zajló események valós idejű érzékelését, azok értelmezését, valamint feldolgozását (tágabb, holisztikusabb értelmezéssel).

A globalizáció, valamint az emberek és a piacok hiperkonnektivitása drámaian növelte a társadalom és a gazdaság változékonyságát – ezen körülmények áldozatává vált a hagyományos stratégiai tervezés érvényessége és élettartama is.

A kötet egyik fő üzenete, hogy a hosszú távú döntéshozatal során, bár nem tudjuk teljesen uralni a komplexitást és az alkalmazkodást, de legalább képesnek kell lennünk arra, hogy valós időben, a lehető legtájékozottabban reagáljunk. E képességünk pedig fejleszthető, ahogyan a mesterséges intelligencia is tanul és fejlődik. Ugyan nem ismerhetjük előre az összes akadályt, azonban a mesterséges intelligenciának köszönhetően mindig képesek leszünk felismerni, amikor egy éppen előttünk bukkan fel, és azt is, hogyan igazíthatjuk ki az útvonalat.

Andreas Schühly a Deloitte igazgatója. Számos nemzetközi nagyvállalat globális stratégiai projektjeinek kidolgozásában vett részt, melynek során a szakértői tudást a mesterséges intelligencia algoritmusaival ötvözte.

Frank Becker a Deloitte Németország stratégiai és innovációs osztályának vezetője. Csapata irányítja a mesterséges intelligencián alapuló döntéshozást támogató termékek fejlesztését is.

Florian Klein a Long View Center (CLV) alapítója és igazgatója. A cég a Deloitte kompetenciaközpontja, amely az egyre gyorsabban változó világban innovatív módszerekkel támogatja a vállalatok, valamint az állami és nem kormányzati szervezetek döntéshozóit a jövőbiztos stratégiák kidolgozásában.

Juan Du: A sencseni kísérlet

A kínai „azonnali” város története

A sencseni különleges gazdasági övezet 1979-es létrehozása a kínai „reform és nyitás” politikájának egyik első kezdeményezése, óvatos kísérlete volt. Sencsen alig néhány évtized leforgása alatt az „azonnali” város csodájául szolgált. A kicsi halászfalu gyorsan növekvő metropolisszá alakult, és a 2000-es évek közepére több mint tízmillió lakosú óriás várossá vált. Újabb tíz év múlva a lakossága már elérte a húszmillió főt. A népességnövekedésnél csak a gazdasági fejlődés gyorsasága volt lenyűgözőbb: a sencseni GDP 1980 és 2000 között 0,15 milliárd jüanról 200 milliárdra ugrott.

Amikor a szerző kurátorként bekapcsolódott a város huszonötödik évfordulóját ünneplő hatalmas kiállítás megszervezésébe, különös dolog történt vele. Miután lekéste az utolsó járatot, kénytelen volt a városban tölteni az éjszakát. Ekkor egy olyan helyre vetődött el, amilyennel korábbi látogatásai során még soha nem találkozott. Falu a városban? Miként lehet ilyen a modern Sencsenben? Kiderült, hogy a városon belül több mint háromszáz falu létezik, amelyek kétezer korábbi, nagy múltra visszatekintő mezőgazdasági településből alakultak ki.

A kötet konklúziója, hogy ha valamely város szeretné alkalmazni a sencseni tapasztalatokat, akkor gondosan mérlegre kell tennie saját kulturális múltját és közösségeit is. Sencsen példájában nem az „azonnali” város valamilyen egyszerű receptjét vagy modelljét láthatjuk, hanem iránymutatásokat, valamint jövőbe mutató kérdéseket.

Juan Du díjnyertes építész és várostervező, nagy tapasztalattal rendelkezik Kínában, Európában és az Egyesült Államokban. Korábban tanított  Massachusetts Institute of Technologyépítészeti tanszékén. Jelenleg a Hongkongi Egyetem Építészmérnöki Karának doktora, egyben a Shenzhen Design Center alapító akadémiai igazgatója, és aktívan részt vesz a város folyamatos fejlesztésében és tervezésében.

Vernon L. Smith és Bart J. Wilson: A közgazdaságtan humanizálása

Az erkölcsi érzelmek és A nemzetek gazdagsága a 21. században

Adam Smith híres tételéből kiindulva – mely szerint „minden ember mindaddig, amíg nem sérti az igazságosság törvényeit, saját módja szerint teljesen szabadon követheti érdekeit, és mind tevékenységét, mind tőkéjét más emberek, illetőleg más osztályok tevékenységével és tőkéjével állíthatja versenybe” – leszögezik: Adam Smith mély meggyőződéssel a saját érdekből fakadó cselekvés részének tekinti az emberi egyenlőséget és méltóságot. Amikor egy modern közgazdász a puszta önérdeket tekinti a gazdasági döntések alapjának, akkor a tudományág megalapítójával szemben, sőt az egész a skót felvilágosodás szellemiségével szemben jár el. A személytelen piacokon is erkölcsi szabályok és igazságossági szempontok befolyásolják a döntéseinket – hangsúlyozzák.

A mű konklúziója szerint a tudományok magasabb szintű integrációjára van szükség. Ahhoz ugyanis, hogy a gazdasági fejlődés tudománya a 21. században valóban az emberiségről szólhasson, az ember társadalmi fejlődésének tanulmányozását is komolyan figyelembe kell vennie.

Vernon L. Smith 2002-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott „olyan laboratóriumi kísérletek megvalósításáért, amelyek az empirikus gazdasági elemzések eszközéül használhatóak fel, különösen az alternatív piaci mechanizmusok tanulmányozásához”. A kaliforniai Chapman Egyetem tiszteletbeli előadója. Az egyetem Közgazdaságtudományi Intézetének, valamint a Smith Gazdaságpolitikai és Filozófiai Intézet alapító tagja. Az Amerikai Gazdasági Társaság tiszteletbeli tagja.

Bart J. Wilson a kaliforniai Chapman Egyetemen közel egy évtizede tart kurzusokat a közgazdaságtan humanizálásáról. Az egyetem Közgazdaságtudományi Intézetének, valamint a Smith Gazdaságpolitikai és Filozófiai Intézet alapító tagja és igazgatója.