Kiterjedt, több mint száz országot és csaknem 35 évet felölelő diplomáciai karrier után döntött úgy India egykori magyarországi nagykövete, hogy részt vesz a Magyar Nemzeti Bank alapítványa által támogatott győri doktori képzésben. A környezet egyre erőteljesebb kizsákmányolása a folyamatos gazdasági növekedés érdekében környezetkárosításhoz, globális felmelegedéshez és klímaváltozáshoz vezetett. Dr. Gupta egyre növekvő környezetvédelmi érdeklődése miatt a győri doktori iskolát választotta a fenntartható fejlődés és a környezetkárosítás témájának kutatásához.

Hogyan alakult diplomáciai karrierje, illetve milyen szakmai munkában vett részt az elmúlt évtizedekben?

Master fokozatú diplomát szereztem menedzsment szakterületen mielőtt elkezdtem a diplomáciai karrieremet, amelyet aztán Belgiumban, Brüsszelben indítottam el. Ezt követően több országban is dolgoztam diplomataként; szolgáltam Bangladesben, Bahreinben, Mexikóban és Párizsban, ahol az UNESCO-ban képviseltem Indiát. Ezután India Mongóliába delegált nagykövete voltam, majd a hazámat Magyarországon és Bosznia-Hercegovinában képviseltem nagykövetként. Ezt követően pedig diplomáciai főbiztos voltam négy karibi országban, ahol sok indiai származású ember él. A diplomatakarrierem meglehetősen szerteágazó és gazdag tapasztalatot jelentett tehát.

Szóval diplomáciai szolgálatban dolgoztam hosszú ideig, csaknem 35 évig. Ez idő alatt, 2010 és 2013 között India magyarországi nagykövete is voltam. Nagyon sok magyarral találkoztam személyesen is, intézményi kapcsolataim is meglehetősen gyümölcsözőek voltak, amelyek segítségével elmélyíthettem az indiai-magyar kapcsolatokat.

Ekkortájt írtam egy könyvet „Az élet rejtélyeinek feltárása” címmel az ősi bölcsességekről, pontosabban összehasonlítottam ezt a bölcsességet a modern tudomány eredményeivel, amely Magyarországon is népszerű volt.

 

Meglehetősen mozgalmas élete és kiterjedt nemzetközi tapasztalata van. Mi volt az a lehetőség, amelyet a győri PhD-program jelentett Önnek?

A kutatásaim és a könyvírás során érdeklődésem erősen a környezeti kérdések felé fordult. A gazdasági folyamatokat jól ismertem és megértettem, hogy nem lehetséges az állandó növekedés folytatása. A GDP növekedése ugyanis mindig egyre több és több termelést és fogyasztást jelent, ami magában foglalja a természeti erőforrások mind erőteljesebb kizsákmányolását és a környezetkárosítást, a földek, a vizek és a levegő szennyezését, amelynek komoly következményei vannak az emberi életminőségre is. Úgy vélem ez ma az emberiség legnagyobb kihívása. Ennek kutatására jelentkeztem a PhD-kurzusra.

 

Hogyan látja a közgazdaságtudomány változását? Valóban forradalmi, gyorsabb és mélyebb, mint korábban, vagy csak azt a folyamatos tudományos átalakulást éljük, amelyet eddig is?

Mindenekelőtt hadd világítsam meg a környezetkárosítást közelebbről! 1950-ben, nem sokkal a második világháború után, a világ GDP-je 5,31 billió dollár volt. 2019-ben 187 billió dollár lett, nagyjából 35-szöröse az akkori teljesítménynek. Mindemellett ugyanezen időszak alatt a vízfogyasztás kilencszeresére bővült, a vizek elszennyezése soha nem látott szintet ért el, valamint a globális termőföldkincs 35 százaléka is károsodott az erdőirtás és a kiterjedt műtrágyahasználat révén. Fajok tűntek el, amely érzékenyen érinti az ökoszisztémát, emelkedik a globális átlaghőmérséklet, amelynek következtében a jégsapkák és a gleccserek olvadni kezdtek. A globális klíma drámai változásokon megy át emiatt és az embert fenyegető betegségek is egyre veszélyesebbek. A jelenleg is zajló Covid-19 járvány egyik oka a biodiverzitás csökkenése és a megbolygatott ökoszisztéma. Összességében a környezet nagyon komoly veszélynek van kitéve, amely egyben fenyegeti a fenntartható gazdasági fejlődést, sőt, az emberiség létét is.

 

Hogyan látja, a győri PhD-program mennyire tudta integrálni az olyan új közgazdasági trendeket, mint amit a javak új módon történő elosztása vagy a technológiai fejlődés eredményez?

A győri PhD-program nagyon jó! Sok témát érint, nemcsak a környezetvédelmet, hanem a gazdaságot, a menedzsmentet, a vállalkozásokat és még sorolhatnám. A hallgatók számos országból érkeztek és ezáltal nemzetközi környeztet teremtenek. Igazán nyitottak, a saját területükön már eleve nagyon képzettek, mindemellett nyitottak arra, hogy új dolgokat tanuljanak. Számos kutatási cikket írtak neves lapokba, amelyeket kifejezetten előre mutatónak és tartalmasnak találtam.

Rendszeresen sok előadót hívnak meg, akik átadják a tudásukat és a tapasztalatukat a diákoknak. A komolyabb szaklapok szerkesztői pedig arról beszélnek, hogyan írjunk és publikáljunk szakcikkeket, hogyan folytassuk a kutatásainkat, és hogyan véglegesítsük a program végén a disszertációnkat. A disszertáció elkészítésének folyamatát a saját területükön kiemelkedő szakemberek segítik.

Szóval összességében kiválónak, jól szervezettnek tartom a programot, amely jelentősen hozzájárul a hallgatók kutatási képességeinek erősítéséhez. A résztvevők igazán gazdagodnak a képzés programjai, a tematika és a közösség által. Összességében az egész programot kiválónak és globális léptékűnek tartom.

 

Tud-e a program olyan szakembereket kibocsátani, akik új módon gondolkodnak, új trendeket követnek a tudományos vagy akár a vállalati munkájuk során?

Természetesen. A kutatás egy nagyon részletes és összetett folyamat. Amikor kutatásokat végzünk, nagyon sok cikket és szakkönyvet el kell olvasnunk, sok kollégával kell találkoznunk, akik többféle szakterületről érkeztek. Az is szükséges, hogy az empirikus tapasztalatokat szerezzünk egy intézményben, cégnél vagy társaságban. Például nekem gyakorlati tapasztalatokat kellett szereznem Auroville-ben, Indiában vagy a Krisna Völgyben Magyarországon, amelyeket felhasználtam a kutatásomban. Ennek eredményeképp a kutatás gyakorlati tudásanyaggal is kiegészül, amely ezáltal alkalmazható egy intézményre, cégre vagy közösségre is.

Ezáltal a hallgatók mindig új nézőpontból közelítenek meg egy-egy kérdést, a munkájuk új gondolatokat hoz, amely új megoldásokat is kínál a problémákra.

Galéria