Ahogy a Fudan Egyetem központja jól szimbolizálja a nyugati építészet és a kínai tradíció találkozását, úgy a sanghaji intézmény és az MNB Alapítvány közös programja is ötvözi a két égtáj tudását. Zhang Jun, a Fudan Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja a Fudan-Corvinus Double Degree MBA Program kezdeteiről és jövőjéről beszélt.

A Fudan Egyetem meglehetősen jól ismert a globális akadémiai világban, neves egyetemnek számít. A magyarok körében ugyanakkor kevésbé ismert. Hogyan mutatná be a Fudan Egyetemet a magyar közönségnek?

Harminc évvel ezelőtt, amikor Európában és Amerikában jártam, a legtöbb ember még nem tudta, hogy mi fán terem a Fudan. Általában azt kérdezték, hogy hol is van maga az egyetem. Amikor azt feleltem, hogy Sanghajban, akkor általában rögtön rávágták, hogy Sanghajt ismerik. A Fudan név nagyon régi, és egy ősi kínai szövegből származik.

A Fudan Egyetemet 1905-ben magánegyetemként alapították, majd ezt követően vált állami egyetemmé. Az átalakulás a Japán elleni háború idején történt, a 30-as évek végén. Belső-Kínába, Csunking városba, a Jangce folyó menti városba költözött több egyetem is a háború idején. A Fudan is Csunkingban működött ekkor, és nagyon aktívan részt vett a japánok elleni küzdelemben.

A háború után a Fudan úgy döntött, hogy visszaköltözik Sanghajba. Az egyetem mai helyszíne is az, ahova a háború után költözött az intézmény. A campus nagyon szép környezetben van, és ötvözi magában a nyugati stílusú építészetet a klasszikus kínaival. Ez az egyetem teljes szellemiségét szimbolizálja: igyekszünk a nyugati és a tradicionális kínai tudást ötvözni minden területen. Nem csupán az akadémiai szinten, hanem az életmódunkban is.

Hogyan mutatná be önmagát és a szakmai karrierjét?

A közgazdaságtan professzora vagyok, azon belül is a kínai gazdaság szakértője. Ez magában foglalja a gazdaság fejlődését, az iparosodást, a termelékenység növekedését, a nemzetközi kereskedelmet és számos más tényezőt is. 1988 óta tanítok a Fudan Egyetemen. Korábban Angliában tanultam, a University of Sussexen, majd egy évet a London School of Economicson töltöttem hallgatóként. Rendszeresen járok Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba is. Több más egyetemen is tanultam Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában. Számos akadémiai folyóirat szerkesztőbizottságában is tevékenykedem, mind kínaiul, mind pedig angolul publikálok magam is.

Hogyan jött a kezdeményezés, hogy a Fudan oktatási programba kezdjen Magyarországon?

Ez egy lehetőségként adódott számunkra. Több évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank meghívására – és egy Fudan öregdiákunk, Horváth Levente akkori sanghaji főkonzul, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadójának közbenjárása révén – Budapesten jártam, ahol előadást tartottam a Lámfalussy-konferencián. Az esemény után arra kértek, hogy tartsak egy előadást a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Klubjában. Az ottani tartózkodásom idején több megbeszélést is folytattam a jegybank elnökével és kollégáival, akik nagy nyitottságot mutattak a Fudan Egyetemmel való együttműködésre a magyar „keleti nyitás” politika jegyében. A megbeszélések során körvonalazódott egy közös program elindítása a Fudan közgazdasági kara és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésével. Az első ötletem az volt, hogy hozzunk magyar hallgatókat Sanghajba, hogy itt tanuljanak közgazdaságtant, vagyis azt, hogy milyen a gazdaság itt, Kínában. Így például a gazdasági fejlődésről, átalakulásról és a pénzügyi szektorról szerezzenek ismereteket. Ezzel kapcsolatban folyamatos egyeztetéseket tartottunk a jegybank elnökével és kollégáival, amelynek során mindkét oldal felismerte a közös program szükségességét.

Amikor hazatértem Magyarországról, természetesen beszámoltam az egyetemi feletteseimnek minderről, és igyekeztem meggyőzni őket arról, hogy indítsuk el ezt a közös programot a Magyar Nemzeti Bankkal. A Fudan Egyetem részéről is megvolt a nyitottság, az egyetemi vezetők mind ellátogattak Magyarországra, hogy az MNB-vel egyeztessenek az együttműködési lehetőségekről.

Mielőtt hivatalosan is elkezdtük volna az együttműködést, a Magyar Nemzeti Bank munkatársait meghívtuk a Fudan nyári programjára. A közgazdasági kar ugyanis minden évben nyári programot is indít a kínai gazdaság és pénzügy tematikájában. A magyar kollégák részt vettek a nyári programban, és a tapasztalatok alapján azt láttuk, hogy a hagyományos programok ötvözése, egy kettős diplomát adó képzés is nagyon jó ötlet lenne.

Hogy látja a program jövőjét?

Két évvel a képzés elindulása után úgy látjuk, hogy még ennél is jobban elmélyíthetjük a közös programot. Van esély az együttműködés további kiterjesztésére és elmélyítésre. A Fudan Egyetem az MNB-vel közösen most azon dolgozik, hogy egy új campust hozzon létre Budapesten, amivel még több új programot tudnánk Magyarországra vinni. A magyarországi campuson további innovatív képzések fognak indulni a Fudan Egyetem nemzetközileg elismert professzoraival, többek között olyan témákban, mint a fintech és a Mesterséges Intelligencia. A magyarországi campus létrehozásával szeretnénk szorosabb kapcsolatot kialakítani a híres magyar egyetemekkel, akikkel közös kutatásokat és oktatási programokat hoznánk létre. Mind a magyar, mind a kínai kormány támogatja a magyarországi campus létrehozását, amely nem csak a magyar-kínai oktatási kapcsolatokat erősíti, de a 16+1 Kína-Közép-Kelet-Európai együttműködés és az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében is kiemelt projekt lehet.

Névjegy

Az 57 éves Zhang Jun professzor Kína egyik legnevesebb közgazdásza, aki nemzetközi szinten is ismert és elismert szakembernek számít. Szakterülete a kínai gazdaság, illetve annak átalakulása, amelynek témájában a professzor számos előadást tartott és cikket, valamint könyvet publikált. Zhang Juntól a Fudan-Corvinus MBA Programban is hallhattak előadást a diákok. A szakember meghívására további neves professzort is köszönthettünk a képzések keretében.