A zene fizikája és idegtudományi háttere; a japán sintó hitvilágának és számtalan megjelenési formájának történelmi korszakokat átívelő bemutatása; valamint a német nyelvű geográfia 1919 és 1933 közötti legitim periódusának elemzése kerültek előtérbe a Pallas Athéné Könyvkiadó augusztusban megjelent köteteiben. Mindhárom megjelenéséhez könyvbemutató esemény is kapcsolódott, amelyet a közönség az új Úri utcai helyszínen személyesen, illetve a PABooks Facebook-oldalán online is követhetett.

David Sulzer: Zene, matematika és elme

Az egyetemi professzor – maga is ismert zeneszerző és előadó – könyve a zene fizikáját és idegtudományi hátterét tárja fel. Mint írja, a zeneszerzéshez vagy a zene élvezetéhez ugyan nem szükséges ismerni azokat a matematikai vagy biológiai alapelveket, amelyek a zene létezését lehetővé teszik, mégis, a zene, a hang és az érzékelés alapjainak megismerése magyarázatot nyújt bizonyos rejtélyekre, segít megérteni azt, amit hallunk, és kinek-kinek ötleteket ad a saját munkájához.

A szerző ezek mellett nagy bőséggel ajánl meghallgatásra különböző zenéket mindenféle területről, illetve műfajból. Feltesz és megválaszol olyan fontos és érdekes kérdéseket, mint például: mennyi a hang súlya; miért lesz Donald kacsa-szerű hangunk, ha héliumot lélegzünk be egy lufiból; mi a fizikai alapja annak, hogy egyes zajok különböző színekről kapták a nevüket, vagy éppen mit mondott Galielo Galilei a kvintről.

A könyv azoknak a zenészeknek és zenerajongóknak szól, akiknek nincs szoros viszonya és részletekbe menő ismereteik a matematikával, a fizikával és a biológiával kapcsolatban. A szerző a közérthetőséget helyezve előtérbe, úgy írta meg a zene fizikáját és idegtudományi hátterét, hogy a kötet bárki számára élvezetes és szórakoztató időtöltést nyújtson.

 

Ronald S. Green: A sintó szerepe Japán történelmében és kultúrájában

Az ázsiai vallások kutatója, Ronald S. Green e kötetében azt az egyetlen, ugyanakkor rendkívül szerteágazó kérdést boncolgatja, hogy mi is a sintó. A választ illetően ugyanis távolról sincs egyetértés a tudósok, de még a sintó hívei között sem. A kifejezést egészen a 14. századig nem is használták a változatos vallási hiedelmek és szertartások sokaságának összefoglaló megjelölésére.

A szerző megközelítésében a sintót egy hosszantartó kulturális jelenségként kezeli, amelynek elemei Japánban jelenleg is komoly hatással vannak az emberek erkölcsi értékrendjére és a mindennapokra.

Az ázsiai vallások professzora az olvasókat a sintóhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak, a kapcsolódó régészeti leletek, a központi mitológia, a legjelentősebb kulturális helyszínek, valamint a politikai dimenziók és a történelmi események áttekintésében kalauzolja el. Ennek keretében megtudhatjuk, hogy a sintó hogyan tiszteli a természetet, a hegyeket és a folyókat mint élőlényeket, miért állítja híresen, hogy nyolcmillió kami néven ismert természeti szellem veszi körül a japán embereket szülőföldjükön, és azt is, hogy a politika hogyan játszott mindig is központi szerepet ezekben az álláspontokban.

 

Dövényi Zoltán – Nagy Miklós Mihály – Perényi Bálint: Legitim geopolitika

A legitim német geopolitika megismerése korunk szellemi életének nagy kihívása – állítják a klasszikus német geopolitikáról szóló tanulmánykötet geográfus szerzői. Úgy látják, hogy a geopolitika sokak szemében még napjainkban is gyanakvásra okot adó, zavaros ideológia, és annak árnyalt tudománytörténeti megítéléséhez túl kevés ismeret áll rendelkezésre. A német nyelvű geográfia 1919 és 1933 közötti legitim periódusának elemzésével e hiány felszámolásához kívánnak hozzájárulni. Ez a geopolitikai iskola mind tartalmában, mind magyarországi vonatkozásaiban túl jelentős ahhoz, hogy pusztán ideológiai alapon ítéljük meg – állapítják meg. Nagyon sokat kell még szólni róla ahhoz, hogy megváltozzon az európai kultúrkör gondolkodása ezzel kapcsolatban.

A 20. század elején a német földrajztudomány a világ élvonalába tartozott, általa vált közismertté a politikai földrajz, és hódított teret a geopolitika, bár az 1933 utáni történelmi események visszafogták a fejlődését. A két világháború közötti klasszikus geopolitika meghatározó személyisége, Karl Haushofer volt az, aki a német geográfia 1919 és 1933 közötti periódusát tudományosan legitimnek nevezte. Mégpedig 1945 után, amikor a győztes hatalmak rövid időre letartóztatták, kihallgatták, hogy Nürnbergben nemzetközi bíróság elé állítsák. Kiállt amellett, hogy a német katonai és geográfus eszmerendszer első időszaka nem volt egyéb, mint átgondoltan felépített és alkalmazott politikai földrajz, és tudományos megalapozottságához kétség nem férhet. Kihallgatói előtt tett kijelentését élete utolsó művében, az öngyilkossága előtt írt Apologie der deutschen Geopolitik című tanulmányában is megerősítette.

Amit a hitleri hatalomátvételig Karl Haushofer és követői, elsősorban a svéd földrajztudós-politikus Rudolf Kjellén nyomán tudományosan felépítettek, annak túlnyomó része ma is megállja a helyét. Hiszen az ő esetükben nincs egyébről szó, mint a Friedrich Ratzel-féle politikai földrajz továbbfejlesztéséről, modernizálásáról, a gyakorlati politika szolgálatába állításáról, de nem a fenntartások nélküli kiszolgálásáról.

 

A kötetek, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint  webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon,  hangoskönyveink pedig elérhetők a https://voiz.hu/hangoskonyvtar/ applikáción.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.